Az én Svájcom

A svájciak büszkék fejlett demokráciájukra. Tinu (barátnőm férje) szerint, azért jön ide sok külföldi a világ minden részéről, hogy kitanulják a demokrácia csínját-bínját, Svájc küldetése pedig az, hogy megtanítsák a népeket erre. (Én nem értek ezzel egyet. Szerintem a külföldiek kizárólag pénzért és jólétért jönnek ide.)

Svájci ismerőseim úgy gondolják, hogy politikusaik becsületesek és az emberek érdekeit képviselik. Korrupciómentes politika? Nekem ez teljesen abszurd!

A becsületesség mellett még a múlt puritánsága is jelen van a politikai életben. Talán a leglátványosabban bizonyítja ezt, hogy a magas rangú politikusok tömegközlekedéssel utaznak Bernben. Egyik ismerősünk a fővárosban dolgozik, ő rendszeresen lát minisztereket jönni-menni az óvárosban, utazni a villamoson biztonsági őrök nélkül. Még az is előfordult, hogy előre köszöntek neki. (Egy letűnőben lévő világ utolsó pillanatai.)

Jó és rossz egyszerre, amikor a politikusok hatalma korlátolt. Jó, mert kevésbé tudnak visszaélni vele, rossz, mert vannak olyan kérdések, melyekre a „pór-nép” nem tudja a megfelelő választ, mivel nincs meg a megfelelő ismerete, képzettsége hozzá. Ilyenkor szakemberekre kéne bízni a döntést. Beindul a hatalmi libikókázás a nép és az elit, az egyéni és a közösségi érdekek között. Hol van az egyensúly? Egyáltalán létezik ilyen? Nem tudom, de a svájciak mindenesetre igyekeznek megvalósítani azt, hogy mindenkinek jó legyen.

Erre a libikókázásra most tökéletes példa adódott. Alulról jövő kezdeményezésre (minimum 100 ezer aláírást kell összegyűjteni) március 11-én arról (is) szavaz a nép, hogy a dolgozók éves szabadságát felemeljék-e 5 hétről 6 hétre.

Elsőre tök jól hangzik. Hat hét szabi, plusz ünnepek, plusz hétvégék! És még ott van a katonaság is, ami évente plusz 1-2 hét kimaradást jelent a sorköteles férfiak számára.

Férjem kiakadt, amikor először erről hallott. „Ezek i…………k!” – szaladt ki a száján. Mindketten úgy gondoljuk, hogy meg fogják szavazni, mert az emberek többsége csak a saját kényelmét látja. Még Vera is –némettanárom-, aki egy intelligens, gondolkodó nő, helyesli ezt a kezdeményezést. Szerinte a svájciak túl sokat dolgoznak. (Mi természetesen más véleményen vagyunk.)

A Bundesrat (Kantonok Képviselőinek Tanácsa) és a Parlament tagjai –pártállástól függetlenül- pánikszerűen bedobták magukat, hogy interneten, szórólapokon elmagyarázzák az embereknek, miért nem szabad ezt a kezdeményezést megszavazni.

A kezdeményezés károsítja a kis- és középvállalkozókat

-          Az erős frank és a magas termelési költségeket tovább emelkednek.

-          A kezdeményezés bevezetése 6 milliárd frankba kerül.

-          További megterhelést jelent a kis- és közép-vállalatok számára.

-          A hosszabb távollét megterheli az összes céget. A szabadságolás miatt sok dolgozó hiányzik, nehezebb a megbízható tervezés. Amikor a megbízásokat nem teljesítik, a cégek piaci lehetőségei károsodnak.

Veszélyezteti a munkahelyi pozíciókat, a jólétet

-          Már most Svájcnak vannak a legmagasabb munkaköltségei nemzetközi piacon. Egy újabb emelés veszélyezteti a vállalkozások versenyképességét.

-          Amikor a munkaköltségek emelkednek, az ország munkahelyeit olcsóbb országokba helyezik át. Ez azt jelenti, hogy svájci munkahelyeket fognak leépíteni.

-          Az alkotmány merev szabályaival, Svájc a saját húsába vág. A globális versenyképesség gyengítésén keresztül és a magasabb munkanélküliségen keresztül, a gazdaságot, a jólétet veszélyezteti.

Károsítja a munkavállalókat

-          A flexibilis munkaidő és a személyre szóló munkamodellek manapság tovább terjednek. A dolgozó szülők jobban profitálnak az ilyen modellekből, mint a több szabadnapból. Ez a kezdeményezés a merev szabályozással veszélyezteti a flexibilis munka-modelleket.

-          A hosszabb szabadság hosszabb távollétet jelent. A munkaadóknak nincs lehetőségük további személyzetet alkalmazni, marad az idegeskedés és a stressz. Ez a kezdeményezés bumerángként fog vissza ütni.

-          A legtöbb vállalat rövidebb munkaidőre nem ugyanazt a munkabért fizeti. Két lehetőség van: a munkabért levinni vagy hosszabb munkaidőnél lemondani a fizetésemelésről. Egyik sem áll a munkavállalók érdekében.

Maja barátnőm szerint nem fogják megszavazni az emberek ezt a kezdeményezést, mert megértik, hogy káros lenne az országnak.

Férjem német főnöke így jellemezi a svájciakat: „Szabadidő-központú emberek.” Most kiderül, hogy igaza van-e.   

Most egy kis wallis-i nyelvjárást hallgassatok meg. (Wallis a Genfi-tótól dél-keletre van. Az egyik hosszú völgyben franciául, a másik hosszú völgyben németül beszélnek.)

Ezek a német-ajkú, wallis-i, vicces ifjak már egy sorozatra valót forgattak le agymenéseikből. 

Ennek a nyelvórának a témája: "Alli üssert mich." Rendes németül: Alle äußer mir. Magyarul: Mindenki, rajtam kívül.

Azon vitáznak, hogy mi legyen a mondat végén: "ich, mich vagy mir".

Képzeljétek, a férjem már tud röhögni a poénokon. Én még nem.

http://www.20min.ch/life/dossier/tschutter/story/Wer-kann-Deutsch-----Alli-uessert-mich---14413350

Eddig bárhol laktam, szomszédságomban mindig sok cica és kutya lakott. Most is körül vagyok véve jól táplált, gyönyörűséges macseszokkal. Akiket a képen láttok, szobacicák. Egész életüket lakásban raboskodva élik le. Sokat ülnek az ablaknál és nézelődnek. Vajon milyen gondolatok cikáznak fejecskéjükbe a szabadon kószáló társaik láttán. Mert sok gazdi mozgás-szabadságot ad kedvenceiknek. A földszinti lakásoknál egyszerű a helyzet, macska-kijáratot csináltatnak a bejárati ajtóba. De az emeleten lakóknak kissé bonyolultabb a helyzet, mivel a macska nem kutya, azaz, egyedül, gazdi nélkül akar csatangolni. De a szerető gazdik nem ismernek akadályt, megtalálják a módját, hogy szívük csücske bármikor jöhessen-mehessen, kénye-kedve szerint. A megoldás: az emeletes-macskalejáró.

A fegyelmezett élet egyik fontos eleme a minimum egy óra szabad-levegőn tartózkodás. Ennek több formája lehet: kutyasétáltatás, séta, intenzív séta, nordic-walking, futás, kerékpározás vagy lovaglás. Emberek egyesével, kettesével vagy csoportosan jönnek-mennek, keresztül-kasul a szántóföldeken. Mindenki rója a maga napi-körét időjárástól függetlenül. (Nagyon zord időnek kell lenni, hogy ne mozduljanak ki.)

Én is rendszeresen megsétáltatom magamat. Mivel a községben nincs hova menni, (csak egy bolt, egy pékség és egy posta van) marad a szántóföld vagy az erdő. Három kedvenc gyalog-útvonalam van. Hol erre, hol arra, hol amarra gyalogolok. Már ismerős arcokat is látok. Mosolyogva „Grüci”-t mondunk egymásnak, de nem állunk meg, hanem saját tempónkat tartva megyünk tovább.

Ha ilyen szépen melegszik tovább az idő, én is előveszem a bringámat. Nem vagyok svájci, hogy esőben-hóban-szélben kerékpározzak.

Svájcnak van Árfelügyelője (Preisüberwacher), aki egy független gazdasági szakember és az a dolga, hogy elemezze és véleményezze az árakat. Jelenleg ezt a pozíciót Stefan Meierhaus tölti be, aki még a múlt nyáron kritizálta az SBB-t (MÁV a magyar megfelelője), mert a személyszállításból túl nagy hasznot húz, túl nagy ütemben emeli bizonyos szakaszokon az árakat.

Az SBB úgy védekezett, hogy a pénzügyi eredményeiket a Kormány határozta meg.

A Parlament Felsőházának 46 tagja meghozta „salamoni” döntését (29/10 arányban fogadták el), ami szerint az Árfelügyelő úr a jövőben nem fejtheti ki véleményét az SBB tarifáival kapcsolatosan, csupán éves céljairól nyilatkozhat.

Ez demokrácia?

Befejeződött a svájci tehetségkutató verseny. A linken a győztes 'Special Elements' tánccsoport első szereplését láthatjátok a bemutatkozó filmmel együtt. Remélem, a "Bazu Düccs" (svájci nyelv bázeli nyelvjárása), elnyeri tetszéseteket.

 http://www.20min.ch/videotv/?vid=235335&cid=1

Még javában tart a síszezon, amikor Tessinben (olasz kanton) vasárnap 23 fokban korzóztak az emberek.

Mára (hétfőre) nálunk is kidugta fejét a nap és 7 fokra nyomta föl a hőmérsékletet, ami a zimankó után nem rossz teljesítmény. Kipattantak az első barka-rügyek és tömegesen előmerészkedtek a cinkék. (Ezek a csöpp állatok, hogyan vészelték át a mínusz 20 fokos éjszakákat?) A farmerek is belendültek, szórják a trágyát mindenfelé. A tavasz és a bűz örök és elválaszthatatlan egységet alkot. Finnyás, városias orrom már berzenkedik, de komoly kontroll alatt tartom. Nem engedem, hogy gondolataimat, érzéseimet manipulálja.

Néhány kép Tessinről. Imádják a svájciak.

Maja barátnőmnek van egy fia, (elmúlt 17 éves) aki egy szakmunkásképzőnek megfelelő iskolában esztergályosnak tanul. Nemrég mesélte a fiú az anyjának, (majd az anyja nekem) hogy MINDEN osztálytársa rendszeresen jár prostituálthoz.

Most megértettem, miért van az országnak ennyi prostira szüksége. (Minden városkában, de még kisebb községekben is van legalább egy kupleráj.)

Maja azt is mesélte, hogy sok prosti egyénileg űzi az ipart. Kibérelnek egy lakást, kitesznek egy piros lámpát az ablakba vagy az erkélyre és otthon fogadják kuncsaftjaikat. Amikor ég a lámpa, akkor minden szex-éhes férfi tudja, hogy mehet, fogadóóra van.

Legjobban az döbbent le, hogy ennyi pénzük van az esztergályos tanoncoknak! Cigi és kábítószer mellett (mert ezekkel is élnek) még nőre is futja az ösztöndíjból?

Ez az aprócska információ is mutatja, hogy a jólétnek negatív hozadéka is van. Mikor engedheti meg magának ezt a „luxust” egy magyar esztergályos-tanuló? Nem mintha dicsőség lenne így élni, de gondoljatok bele…. Szerintem, még egy felnőtt esztergályosnak sem telik erre. Hát, igen… a szegénységnek is vannak előnyei.

Úgy látszik, a svájciak ráuntak a téli örömökre, már nem izgalmas nekik a jégen csúszkálás, a hógolyózás, sízés és szánkázás. Zöld hegyekre, virágillatra, friss tavaszi szellőre és egy kis melegségre vágynak. Praktikus nép lévén, nem magukba roskadva álmodoznak a tavaszról, hanem szervezett módon küzdenek érte, bátran szembeszállnak a téllel.

Ma hajnalban megmozdult az egész ország, hogy közös erővel elűzzék a telet. Még a mi kicsi községünk is részt vett ebben az akcióban, igaz, csak néhány perces csinnadratta erejéig.

Talán a lucerni farsang a leglátogatottabb az országban. Méretéből és gazdagságából adódóan látványosan próbál halálos csapást mérni a zimankóra. Ma hajnalban, pontosan 5 órakor egy robbanás ébresztette a város lakóit, akik bizarr maskarákban özönlöttek ki az utcákra és olyan lármát csaptak, hogy még a tél is (remélhetően) belesüketült. Nem jelent gondot, ha belefáradnak a kiabálásba, dobolásba, ugra-bugrálásba és tülkölésbe, mert 100 ezer friss, még át nem fagyott, be nem rekedt utánpótlás érkezik folyamatosan Lucernbe, hogy tovább folytassák a tél-kergetést, egészen hétfőig.

Tegnaphoz képest mára sokat enyhült az idő. Délutáni sétám közben, hónapok óta először hallottam egy énekesmadarat trillázni. Szép volt. Drukkolok a svájciaknak, hogy kivégezzék a telet!

Aare, Büren

Pfaffikersee

Burgäschisee, Solothurn

Türlersee

Lauerzersee, Schwyz kanton

Neuenburgersee

Genfersee, Versoix

Rapperswil

Lac de Joux

Pfäffikersee

Rajna

Egy ősrégi szakmáról van szó. Ha patkolókovács a szakmád, akkor habozás nélkül beengednek az országba. Egyre több a ló és egyre kevesebb a patkolókovács. (Bern kantonban a múlt évben 30%-al megnőtt a lótulajdonosok száma.)

Hallottam egy történetet egy magyar patkolókovácsról. Tavaly érkezett Svájcba, és azon nyomban megkapta  a B típusú (4 évre szóló) tartózkodási engedélyt. Kivételezett emberünk, 2 hétig élvezte Svájc vendégszeretetét. A körülményekről nem sokat tudok, csak azt, hogy fürödni ment (talán a Thuni-tóhoz) és belefulladt a vízbe.

Tegnap előtt fejeződött be a Világgazdasági Találkozó Davos-ban.1971 óta minden év januárjában összegyűlnek itt a befolyásos vezetők, hogy együtt keressék a megoldást a világ égető problémáira.

Miért pont Davos? Szerintem katonai megfontolásból esett rá a választás. Európa legmagasabban fekvő városa (1.560 m) a Svájci Alpok egyik medencéjében fekszik. Könnyű biztosítani  védelmét.

Ez évi mottó: „A nagy átalakulás: új modell létrehozása

Idén a 40 állami vezető és kormányfő és a 2600 fős politikai-gazdasági elit új rekordot állított fel a résztvevők számát illetően.

Ötezer katona és rendőr vigyázott rájuk, ami másfél millió frank extra kiadást jelent a hadseregnek és az adózó svájci polgároknak.

A Találkozó alapítója Klaus Schwab, a Genfi Egyetem professzora. Egyik egyetemi kollégája, Jean Ziegler nyíltan kritizálta Schwab-ot és az egész Világgazdasági Találkozót. (Jean kapitalizmus-kritikus.) Szerinte ez az egész csak egy cirkusz, ami nem párbeszédről, hanem a világ urainak közös pszichoterápiájáról szól. Minden évben kitűznek célokat, melyek hamar feledésbe merülnek. 2011-ben a fő cél az élelmiszer-spekuláció ellenőrzése volt. Ez ügyben tavaly óta semmi sem történt.

Pontos koreográfiával zajlott minden. A befolyásos okosakat bekerítették és összeterelték, hogy együtt főzzék ki a ’világ-gyógyító tinktúrát’, a kerítésen kívül pedig a globalizmus ellenzői igyekeztek a média figyelmét magukra vonni. A két tábor között helyezkedtek el a katonák, villámhárító szerepkörben.

A meztelenség a legegyszerűbb és leghatásosabb módja a figyelemfelkeltésnek. Inger-gazdag világunkban valami extrémet kell csinálni ahhoz, hogy tompuló érzékszerveink működébe lépjenek. A vaksi szemek és nagyothalló fülek csak a durva és zajos ingereket érzékelik.

(A meztelen tüntetőkről készült képek hiányoznak. A rendszer  nem engedte átmásolni.)

Mindkét oldalon pünkösdi királyok és királynők mutogatják magukat gátlástalanul (ruhában vagy anélkül), hogy kiélvezhessék azt a néhány pillanatot, amikor rájuk figyelnek az emberek.

Jópofa show-man-ek, önimádó hullámlovasok, vasakaratú alfa-hímek, divatba-jött percemberkék, magabiztos ígérgetők és szemérmetlen blöffölők nyomulnak, hogy behatoljanak gondolataimba, megerőszakolják érzéseimet, akaratomat. Mikor nem volt ilyen a világ? Az emberi gyarlóság a hatalom közelében látványosan kitüremkedik, a pénz kábításában szinte mindenki elveszti józan ítélőképességét és erkölcsi tartását. Aki még tisztességes és jóakaratú szeretne lenni, érdekviszonyok hálójában vergődik tehetetlenül. A bölcs ember inkább kimarad a ’Ki tud jobban agyat mosni’ vetélkedőből.

Pont azok, akik a világ legfontosabb kérdéseiben döntenek, pusztítják legjobban környezetemet, mérgezik vizemet, levegőmet, ételemet, teszik tönkre az egészségem. Látványosan előadják, hogy erős és bölcs hősként képesek a megbillent gazdasági és ökológiai egyensúlyt helyreállítani. Nem hiszek nekik. Őket nem a föld és az én jólétem, egészségem érdekli, hanem kizárólagosan a saját profitjuk. Minden áron, még ha az egész föld belepusztul, akkor is.

Ezt a fotót a Lucerni Közlekedési Múzeumban készítettem. A két kép közepén a Föld látható, a szépséges fényes pontok pedig űrszennyek. (Nem emlékszem, mikor készítették a képeket.) Amelyiken több fényes pont látható, az a frissebb kép. Mi emberek buzgón szemetelünk, fékezhetetlenül, globális módon szórjuk szét fel-nem-bomló vég-termékeinket. (Kinek az engedélyével került ez a sok szenny az űrbe?  Egy biztos, nem az én utasításomra, de még a tiédre sem.)

2010 augusztásban jártunk Davosban. Ticino után, elmaradt a ’Hűha!’ effektus. Újabb hegyek… szép-szép, de…semmi különös.  Davos egy össze-vissza épített település, még egy hangulatos utcája sincs.

A forró hétvégén bármerre mentünk, a hotel recepcióján, az utcákon, a lanovkában, de még a hegycsúcsokon is fekete kaftánba öltözött, különféle nyelveken beszélő ortodox zsidókat láttunk. Mi van? Nemzetközi Ortodox Zsidó Találkozót tartanak? Biztos, hogy nem Jeruzsálem egyik ortodox negyedében vagyok?

A férfiak a prém-fejfedő alatt izzadt homlokukat törölgették. Amikor egy pillanatra felemelték fekete kalapjukat/prémsapkájukat, még egy fekete kipát is láttam a fejükön. Legnagyobb részvéttel az asszonyokat néztem, akik nejlon-harisnyanadrágban, parókával és kendővel a fejükön baktattak hegynek föl. 

Péntek este beköszöntött a sábesz. Az egyik épület erkélyén néhány ortodox férfi Jeruzsálem felé fordult és rituálisan ingadozva rázendített egy szombat-nyitó imára.

A környék települései közösen kiadnak egy tájékoztató jellegű füzetet minden héten. A legutolsó számból megtudtam, hogy 2011. december 31-én községünk 2538 lakosból állt. A 311 külföldi 29 országból jött:

Fehéroroszország, Brazília, Dánia, Németország, Görögország, Indonézia, Olaszország, Koszovó, Horvátország, Macedónia, Mongólia, Hollandia, Ausztria, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Portugália, Románia, Oroszország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Cseh Köztársaság, Törökország, Ukrajna, Magyarország, Egyesült Államok, Egyesült Királyság

Eddig nem tűnt fel, hogy ennyire internacionális közegben élek. Egy „Grüci!”-ből nem lehet megállapítani az emberek nemzetiségét. Bővebb párbeszéd még a szomszédaimmal sem történik.

Luca egy 16 éves svájci fiú, aki a német „Megasztár”-ban bukkant fel. (Több svájci próbál szerencsét a német tehetségkutató műsorokban.)

Luca-t azért szeretném bemutatni Nektek, mert több szempontból tipikus svájci.

-          Sok ilyen helyes fiút látni mindenfelé. Most nem azt akarom mondani, hogy mind így néz ki, de az elmondható, hogy a svájci férfiak általában jó genetikai kóddal rendelkeznek a külső megjelenést illetően.

-          Nem akar továbbtanulni. Vidéken a fiatalság inkább szakmát tanul, minél hamarabb anyagi függetlenséget, önállóságot akarnak. (Egy ismerős magyar család 11 éves kislánya azt mesélte, hogy osztályában minden gyerek állatorvos-asszisztens akar lenni. Mi magyarok nem értjük, miért nem akar egy gyerek sem állatorvosnak tanulni.)  

Amikor Luca a zsűrivel beszélget, még a németül kevésbé tudók is észrevehetik, hogy egy ponton megakad a beszélgetés. Megkérdezik tőle, hogy mi a foglalkozása. Erre ő ezt mondja: „Kőműves (Maurer) vagyok.” A zsűri nem érti. Többször visszakérdeznek, mire felfogják, mit mond.  

A csatolt linken Ti is láthatjátok és hallhatjátok őt.

http://www.clipfish.de/special/dsds/video/3721718/luca-haenni-beim-dsds-casting-2012/

1850-tól 2000-ig tízévenként számolták meg a népet. 2010-től az új és modern statisztikai rendszernek köszönhetően, minden évben van népszámlálás, úgy, hogy közben 100 millió frankot tudnak megspórolni. (Erre is csak a svájciak képesek.) A tájékoztató szöveg nem egyértelmű, én azt hámoztam ki belőle, hogy az évenkénti népszámláláskor csak a lakosság 5%-át kérdezik meg, kiemelve a következő témaköröket:

2012: egészség

2013: család és generációk

2014: beszéd, vallás és kultúra

2015:  mobilitás és közlekedés

2016: oktatás és továbbképzés

2017: egészség

A Szövetségi Hivatal részünkre is elküldte nyomtatványát. Mondhatom, alaposan kifaggattak minket.  

Nem tudom elképzelni, hogy létezik a világon még egy olyan hely, ahol a svájciaknál kifinomultabb, alaposabb statisztikai kimutatásokat képesek produkálni. Táblázataikat a svájci óra igényességéhez hasonlítanám. Aprólékosak, átgondoltak, a számok világában otthonosan mozgó emberek számára csodálatosan áttekinthető, új összefüggéseket megvilágító, igazi különlegességek.

Hogy Ti is belekóstoljatok gondolkodásmódjukba, lényegre törően lefordítottam a kérdéseket.

Íme:

A szokványos kérdések után (név, cím, ig. szám) megkérdezik: Helyes információt adott meg?

1. Mi az ön első nyelve, amin gondolkodik és legjobban beszéli? Ha jó nyelvismerettel rendelkezik, több mint 1 nyelvet megjelölhet.

-              német (vagy svájci német)

-              francia (vagy svájci francia patois)

-              olasz (vagy Ticino vagy Grisons olasz dialektus)

-              rétoromán

-              szerb–horvát

-              albán

-              portugál

-              spanyol

-              angol

-              más nyelv(ek)

2. Mely nyelvet használja rendszerint otthon/családdal? (Több mint egy válasz is lehetséges.)

3. Mely nyelv(ek)et beszéli munkahelyen/iskolai intézményben? (Több mint egy válasz is      lehetséges.)

Figyelem: Beleértendő(k) az(ok) a nyelv(ek) is, mely(ek)et a munkahelyi v. óraközi szünetekben beszéli.

4. Milyen egyházhoz vagy vallási közösséghez tartozik?  (hosszú lista)

5. Svájcon kívül, élt már más országban, minimum egy évig megszakítás nélkül?

     Melyik évben jött/vagy tért vissza Svájcba a legutolsó alakalommal?

6. Hol születtek a szülei?

7. Van svájci állampolgársága?

8. Jelölje meg iskolai végzettségét/képzését, melyet befejezett!

(hosszú lista a semmitől a doktorátusig)

9. Milyen képzésben vesz most részt?

10. Mi a legmagasabb végzettsége?

11. Milyen jellegű a foglalkozása?

-              min. heti 1 órát dolgozik fizetésért (Tényleg van ilyen!!!!!!)

-              családi vállalkozásban fizetés nélkül

-              átmenetileg munkanélküli (szabadság, betegállomány, fizetett szabadság,   katonai/közösségi szolgálat) egyébként foglalkoztatott vagy vállalkozó

-              teljes munkaidőben

-              részmunkaidőben

-              több mint 1 részmunkaidős munka

-              munkát keres (regisztrálva van a munkanélküli hivatalnál vagy sem)

-              képzés alatt

-              háztartásbeli

-              fogyatékos

-              nyugdíjas

-              más nem foglalkoztatott helyzet

 12. Milyen típusú a jelenlegi foglalkozása? Pl.: irodai alkalmazott, művész…

13.Mi a foglalkozásának a státusza? Pl.: vállalkozó munkáltató nélkül, vállalkozó  munkáltatóval…

14. Munkahely neve, pontos címe.

15. Általában hol kezdi a munkát?

-              otthonról dolgozik

-              mindig máshol

-              a munkáltató megadott címéről

-              másik cím/ ha igen: irányítószám, település neve

16. Mely címről indul általában munkába?

17. Jelölje meg az összes járművet, amit általában használ munkába járáshoz.

-              gyalog

-              elektromos roller ? (self-propelled scooter), gördeszka, roller stb.

-              kerékpár, elektromos kerékpár

-              moped, motorbicikli, robogó

-              autó (vezetőként vagy utasként)

-              céges busz

-              vonat

-              villamos, metró

-              troli, helyi busz, távolsági busz

-                más (pl. hajó, felvonó)

18. Hetente hányszor ingázik lakása és munkahelye között? (Az oda-vissza utat egynek számolja.)

19.-22. (Hasonló kérdések iskolásoknak, diákoknak.)

23. Hány szobás az otthona?

24. Milyen minőségben lakik a megadott címen? (hosszú lista)

25. Amennyiben albérlő, mennyi a havi albérleti díj?

-              nettó havi bérleti díj

-              havi egyéb költségek (fűtés, meleg víz, stb.)

-              havi bérleti díj garázs(ok)ért, parkoló(k)ért

-              a garázs v. parkoló száma

-              bruttó havi albérleti díj

26. Hány személy él önnel együtt az ingatlanban?

27. Sorolja fel az önnel együtt élő embereket. (hosszú lista)

28.-29. Milyen kapcsolatban áll velük? (hosszú lista)

30.-33. Az önnel együtt élő emberek személyes adatai, nyelvek, iskolai végzettség, munkakör.

Már megint Walensee. Három ember megy előttem libasorban. Az első vezeti a nagy kutyát, a második vezeti a kis kutyát, a harmadik viszi a kutyák piszkát.

Az egyik kanyarban egy szép svájci család pihen az út mentén. A terhes anyuka az út szélén ül, totyogós fiacskája a földön hasal.

A kiskutyus és a fiúcska egyből kiszúrják egymást. Megindul az ismerkedés.

Határozottan állítom, hogy a svájci anyukák vagányabban nevelik gyerekeiket, mint a magyar anyukák.

Néhány példa:

Szomszédságomban sok pici gyerek egyedül megy haza az óvodából. Pedig egy forgalmasabb úton is át kell menniük. Hűvösebb őszi napokon mezítláb rohangálnak kint, még az úttesten is. (Amikor én már otthon zoknit húzok fel.)

Az eddigi leghajmeresztőbb esetet Bremgartenben láttam. Az utolsó szép őszi napok egyikén ünnepelt valamit a város. A főutcán kolbászt sütöttek és sört mértek. Miközben a felnőttek ettek-ittak az asztaloknál, a gyerekek egy vályú formájú kútnál játszottak, amiből több sugárban jött fel a víz. A lurkók azt találták ki, hogy üres műanyag flakonokat nyílással lefelé a vízsugárra teszik. Amikor a flakonok megteltek vízzel, hirtelen rakétaszerűen, kisebb robajjal a magasba lökődtek, spriccelve a vizet mindenfelé. Legalább egy tucat kisgyerek sürgött-forgott a kút körül, két nagyobb pedig a kútban csücsült. Természetesen, minden gyerkőc nyakig, pontosabban a feje búbjáig vizes volt. Ez még kellemes is lenne… nyáron. De már esteledett, és nem lehetett több 10 foknál.

Ahogy néztem a forgatagot, a lábak között feltűnt egy másfél éves csöppség, aki örömittasan tipegett mezítláb a csikkes macskakövön. Bugyijából és trikójából csöpögött a víz. „Ki lehet az anyja? Egyáltalán itt van?” Miközben én szörnyülködtem, hogy megfázik szegény, belelép egy üvegszilánkba, valaki nekimegy, mert nem látja meg a tömegben, odament hozzá az anyja. (Kicsit odébb beszélgetett egy párral, figyelmet sem fordítva gyerekére.) „Végre felöltözteti.”-gondoltam. Az anyja kézen fogta, egy asztalhoz vezette, ölbe vette és etetni kezdte.

Nem bírtam tovább nézni a vizes és majdnem pucér gyermeket. Állig felhúztam dzsekim cipzárát, zsebre vágtam hideg kezemet és megbotránkozva tovább sétáltam.

Az agyam azt mondja, nekik van igazuk. De hiába, nem tudok nem aggódni. Így vagyok programozva.

Az elmúlt 50 évben Svájc egy főre eső GDP-je megháromszorozódott.

1950-ben            23.000 frank

2009-ben            62.000 frank

Forrás: Seco (Pénzügyi Államtitkárság)

1950-1970           évente 3,2%-al nőtt a GDP

1970-1990                           1,4%-al

1990-2009                           0,55%-al

A 2000-2008 közötti időszakban a GDP 21%-át fektették be évente. (Németek a GDP 17%-át fejtették be.)

Forrás: World Development Report

Magyarország mennyit fektet be? Tudja valaki?

Ezt a hirdetést tegnap dobták be hozzánk:

Fitneszforradalom otthon (piros betűkkel a lap tetején)

Mi az Ön fitnesz-célja 2012-ben?

Hozza meg fitnesz-döntéstét, még ma!

MARATON,

FOGYÁS,

VERSENYEK!

Hozza magát formába  ebben az évben.

Miért jár jól?

-          otthoni edzés erőgépek nélkül

-          hatékony tréning rövid idő alatt

-          nincs sorbaállás a fitneszgépeknél

-          személyre szabott edzőprogram

Rendelje meg az Ön személyre szabott edzőprogramját otthonra, csak 99 frankért (a jelenlegi árfolyam szerint kb.26 ezer forint) 160 frank helyett.

Ez az akció 2012. február 29-ig tart.

Szkeptikus vagyok, amikor azt gondolom, hogy kétségeim vannak e személyre szabott edzőprogram hatékonyságát illetően? Eljön a tréner jól rám néz és kitalálja, milyen a fizikai állóképességem? Mert arról nem írnak, hogy orvosi kivizsgálást, fizikai felmérést követően állítják össze a programomat. Egyedül… otthon… minden kütyü nélkül…, csak régi tornaórák halálosan unalmas gyakorlatai sejlenek fel a múltból. Ez lenne a fitnesz-forradalom? Ultra-modern fitnesz, csoda-ketyerék nélkül? Elképzelem, ahogy az otthon lakályosságában, a kanapé és a TV között, gyűröm magam a parkettán, és közben átélem a fitnesz-forradalmat testemben-lelkemben! Ennyi az egész? Csak egy röntgen-szemű fitnesz-guru kell hozzá, aki megmondja a tutit. Megújulás a nappaliban! Micsoda kényelem! A szolgáltatás netovábbja! 2012-re megszületett ez az egyedi, egyszerűségében zseniális tréning! Hmm….. És most megtakaríthatnék 61 frankot! Háááát….?

Megindult az agyam és kitaláltam a legegyszerűbb otthoni edzéstervet:

Kapcsold be a TV-t! Állj terpeszbe a TV készülékkel szemben! (Minimum 2 méterre a készüléktől.) Feszííítsd meg minden izmodat! Így állj legalább egy percig! (A gyengébbeknek 20 mp is elég.) Aztán lazíts! Majd újra feszítsd be minden izmodat ameddig bírod, majd megint lazíts! És így tovább, feszítés, lazítás váltakozva. Első nap mindenki addig csinálja, amíg bírja. Aztán fontos naponként legalább 30 mp-el növelni az időt! Ha a film végéig kibírod, akkor nagyon jó kondiban vagy.

Azt nem garantálom, hogy hatékony, de ingyen van!

Jó egészséget mindenkinek!

A következő telefonbeszélgetést Laura de Weck írta. A svájci írónő és színésznő jelenleg Hamburgban él.

Csöng a telefon.

Beat:     Halló?

Frank:   Halló Beat, Frank vagyok Stuttgartból.

Beat:     Ah, szia…

Frank:   Gondoltam, fölhívlak, hogy halljam, hogy van az én jó öreg svájci barátom. Újra utaztok a szép svájci hegyekbe?

Beat:     Mi…

Frank:   Ebben az évben mi nem megyünk, egyszerűen túl drága ez a frank. Őrjítő, amikor egy zsömle a sarkon három euróba kerül. Mi valószínűleg Kölnbe utazunk Tinához. Nemrég szült, a gyereknek valamilyen régimódi nevet adtak.

Beat:     Ó, igen…

Frank:   Manapság minden gyereket úgy hívnak, mint háromszáz évvel ezelőtt: Oskar, August, Friedrich, meg ilyenek, de nem erről akartam veled beszélni. Egészen másról lenne szó, szükségem van a tanácsodra. Egyáltalán, hallottad már? Mi Németországban átvettük a svájci módit: Stuttgart 21. Tudsz erről?

Beat:     Igen, már…

Frank:   Most már van egy urnánk is. Referendum, polgárok döntése. Első alkalommal szavaztunk. Hogy ez az őrületes pályaudvar fel legyen építve vagy sem. De mi vesztettünk, hogy a ….. Hát igen, sajnos nekünk még nincs igazi direkt demokrácia, de végül oda akarunk jutni, ahol ti vagytok. Hallottam, hogy nektek már elegetek van belőlünk németekből. Ami a törökök  a németeknek, az a németek a svájciaknak. Mi elárasztunk titeket.

Beat:     Ez…

Frank:   Azért mi szeretünk titeket. Különben nem hívnálak fel téged. Most szükségem van rád, svájciként és profi demokrataként. Stuttgart 21 a kezdet volt. Miről népszavaztok mostanság?

Beat:     A múlt hétvégén…

Frank:   Voltaképpen megszavaztátok a hét kancellárt? Nekem ez egy rejtvény, hogy hogyan csináljátok ilyen sok párttal a kormányban, mi két párttal nem tudjuk ezt megvalósítani.

Beat:     Ez…

Frank:   De vissza az eredeti témához: Mindenek előtt tudni akarom tőled, hogy működik nálatok a reklám? Hogyan éritek el, hogy az emberek szavazzanak? Hallottam, hogy ti olyan plakátokat csináltok, amik nálunk a 30-as években voltak. (Ez tényleg így van.) Mi új hírközlő forrásokat keresünk, Facebook-ot és az összes sz…t. Vannak ilyen tapasztalataid?

Beat:     Igen…

Frank:   Halló? Még ott vagy? Megszakadt a vonal?

Beat:     Nem, én…

Frank:   A probléma Németországban tudniillik az, hogy sokan mennek demonstrálni. De az emberek, akik kimennek az utcára, nem mennek az urnához, és akik az urnához mennek, nem mennek ki az utcára. Szükségünk van az emberekre az utcákról az urnákhoz, és arra, hogy kivigyük az urnákat az utcára!

Bea:       Aha…

Frank:   Egész héten, nem csak vasárnap…

Beat:     De…

Frank:   … az egész városban urnákat állítanánk fel, hogy mindenki, aki arra jár, tudjon spontán szavazni.

Beat:     Aha, de…

Frank:   Így elérjük a 90%-os részvételi arányt és mindenek előtt, a legjobb eredményt….

Beat:     Aha, de…

Frank:   És az egészet közvetlen demokráciának hívjuk. Jó, ugye? Milyennek találod ezt az elképzelést?

Beat:     Igen, ez…

Frank:   Szuper, tudtam, hogy neked tetszeni fog. Ez az alapelv igazán svájci.

Beat:     Te…

Frank:   Köszönöm a segítségedet. Üdvözlöm Corinna-t.

Beat:     Igen, és te …

Frank:   Bern-t is ölelem. Tschüss. Tschüssi!

Frank leteszi a telefont.

Néhány megjegyzés:

Mi a csuda az a Stuttgart 21?

A régi vasútállomás helyére egy csili-vili, szuper-modern, hatalmas pályaudvart terveztek. Az átépítés már megkezdődött, amikor a stuttgartiak megtudták, hogy az állomás melletti parkot is feláldozzák a monumentalitás oltárán. A város lakói összefogtak, hogy megmentsék szerett parkjukat. Vera tavaly nyáron meglátogatta Stuttgart-i barátnőjét. Amikor visszajött, lelkesen beszámolt nekem arról, hogy hónapokon keresztül, kitartóan demonstrálnak az emberek az állomásnál. Átalakult a város hangulata, összekapaszkodtak az emberek, hogy szembemenjenek a hivatalos várospolitikával. Vera barátnője is részt vett a demonstrációkon. Sajnos, a parkot nem tudták megmenteni. Az építkezések előrehaladott állapotban tartottak, már nem lehetett lefújni a projektet. (Vagy a városvezetők érdekeltek voltak abban, hogy ne állítsák le az építkezést?)

Nem meglepő, ha a németekből elegük van a svájciaknak, csak Zürich kantonban (összlakosság: 325 833 fő) 76 580 német él és dolgozik. Szeretnek a német határ közelében lakni, mert a svájci fizetésüket Németországban költhetik el. (Ennél jobb biznisz nincs!) És persze az otthon-maradottak is közelebb vannak. Sok német csak hétköznap él itt, péntek délután hazautaznak a családhoz és hétfőn reggel jönnek vissza. De akadnak olyanok is, akik itt akarnak letelepedni. Először sokkot kapnak a drágaságtól, de a nyugi, az ország szépsége és a magasabb fizetés ráveszi őket arra, hogy maradjanak. Persze csak addig, amíg van munka. Most még van bőven, kellenek a németek, főleg közép- és felső-vezetőknek. Nincs elég diplomás svájci. Már megint Svájc jár jól. Németország fizeti az iskoláztatást, Svájc meg készen megkapja a jól képzett munkaerőt.

Véletlen találtam rá a nyáron. Azóta rendszeresen kijárok hozzá.

Ma délután így nézett ki:

Tegnap éjszaka hozzánk is megérkezett a hó. Ma délelőtt sétáltunk egyet a környéken. Ragyogó napsütésben indultunk el és hófúvásban érkeztünk meg.

A hegyekben ilyen állapotok vannak:

A téli sportok kedvelői örülhetnek, mert végre-valahára elég hó van a hegyekben! Mifelénk viszont nyálkás, szeles, ködös, randa idők járnak. Ilyenkor csak a kutyatulajdonosok mennek ki sétálni.  

Na nem panaszkodom tovább a szomorú időről, inkább Walensee-ről írok, ahol december elején –abnormális módon- tavaszban kirándultunk. Walensee kedvenc helyünk lett, mert egyrészt nincs messze tőlünk, másrészt nagyon szép, mégsem felkapott. Itt nincsenek hirdetések, luxusboltok és gazdag turisták, még nem a pénzről szól minden.

Sok melléfogás után megtanultuk, ha kirándulni megyünk, az összes kiránduló-cuccunkat magunkkal kell vinni. Hiába az időjárás-jelentés, a műholdas képek, képtelenség előre kiszámítani, milyen idő fogad minket. Mindig a helyszínen döntjük el, mit veszünk fel.

Az északi oldalon, magasan a tó fölött fekvő Amdenben hagytuk az autónkat. Az egyik 2000 méteres csúcsot céloztuk meg. Niedelschlag-ig (1300 m) lanovkáztunk. Itt sok túraútvonal fut össze egy magányos étteremnél. A decemberi tavaszban gatyára vetkőzve napoztak néhányan a teraszon.

Hegymászást illetően nagy átalakuláson mentem keresztül. Magyarországon szívesebben mentem lefelé, Svájcban viszont pont fordítva, inkább fölfelé. A lefelé-menet mindig napokig tartó, kemény izomlázzal jár, a fölfelé-menetnek viszont nincsenek „mellékhatásai”, a ziháló tüdő hamar megnyugszik.  

Sok nyugdíjas jött lefelé korukat megszégyenítő tempóban. Egészségesek, fittek voltak és egyfolytában karattyoltak. Szerintem a svájciak alapvető szükséglete a beszélgetés. Imádnak dumálni!  

Valaki kerékpárral indult neki a hegynek, amit félúton LEZÁRATLANUL hagyott az út szélén.

Hirtelen zizegést hallottam a hátam mögül. Megfordultam. Egy ejtőernyős futott neki a lejtőnek, néhány pillanat múlva már az égben volt.

A kereszt, ha lassan is, de közelített felénk, a házak meg kisebbedtek.

Ezt a WC-t sokan használták. Én pottyantósnak néztem, ezért a közelébe sem mentem. De lehet, hogy megint tévedek, és hipermodern, patyolat-tiszta WC volt minimal-art-os, természetbarát  stílusban.

Az utolsó métereken sziklát másztunk. Csúcson lenni mindig jó!

A keresztre egy fémdobozt rögzítettek. Nem bírtam ki, hogy ne nyissam ki. Na, mit gondoltok, mi volt benne? Vendégkönyv, tele szöveggel és rajzzal.

Akkora szél fújt, hogy alig tudtam állva maradni. Azt terveztük, hogy itt esszük meg szendvicseinket, de inkább lemenekültünk az orkánerejű szél elől.  

Ott voltunk fönn.

Újra libegőztünk. Időközben a táj nagy átalakuláson ment át, bársonyos fény vonta be a hegyeket, legelőket.

Épp kinyitottuk az autónkat, amikor egy középkorú pár lépett hozzánk hatalmas pakkokkal. Arra kértek minket, hogy vigyük el őket az autójukhoz. Útközben elmesélték, mi történt velük. Mindketten ejtőernyősök. Aznap északi és déli szél fújt egyszerre, ami veszélyes, mert pörgeti az ejtőernyőket. Kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk. A hegy lábánál hagyták autójukat, mert eredetileg ott szerettek volna landolni. Hálásak voltak, hogy elvittük őket.

Még nincs vége a történetnek! Két héttel később férjem összefutott ezzel a férfival az irodaház (itt dolgozik a férjem) bejáratánál. Mindketten megtorpantak. A férfi nem tudta hova tenni Lajost, csak azt tudta, hogy már találkoztak. Férjem persze egyből megismerte és nyomban adott neki egy névjegykártyát. Kicsi az esélye, hogy újra összeakadjanak, mert az irodaház hatalmas, több cég van benne. Csak a svájci pártól függ, hogy találkozunk-e velük vagy sem. Én szeretném látni őket, mert roppant szimpatikusak és helyesek voltak.  (No meg, némi érdek is motivál. Egyszer az életben én is szeretnék repülni az égben.)

Walensee (magyarul: Wallenstadti-tó) Kelet-Svájcban található. Két kanton, St. Gallen és Glarus osztozik rajta. Nyugati területén az allamanok, keleti területén a rétorománok (welschek) telepedtek le a kora középkorban. Ez a nyelvi különbözőség mind a mai napig megmaradt. Nyugaton "Schwííccerdüccs"-ül, keleten rétorománul beszélnek.

A 15 km hosszú tó (területe 24 nkm, legmélyebb pontja 151 m) meredek hegyfalakkal körbevett, keskeny völgyben fekszik. Szabad strandja is van, de a víz nem magyarnak való, mert a legforróbb nyári napokon sem emelkedik 20 fok fölé.

November végén, szokatlanul meleg időben (7 fok) sétáltunk a tó csendesebb, északi partján Weesen-től Betlis-ig (strandig). A 6,5 km-es/másfél órás út kellemes séta minden korosztálynak.  

Ez a látvány fogadott minket Weesen-ben:

Buli és ejtőernyős verseny az extrém sportok kedvelőinek. A zenészek nagyon jól nyomták.

Megyünk tovább:

Kis autó, nagy fazon, 7 fok:

Később hallottam, ahogy dzsekis embereknek szónokolt az „innere Wärmi”-ról (belső meleg). A glarus-i fakír csalódást okozott nekem, mert meg voltam győződve, hogy megmártózik a vízben. Úgy látszik, az ő „innere Wärmi”-jének is vannak korlátai.

Szerelmespár:

A tolókocsis fiúnak tiszta, szép tekintete volt.

Betlis felé:

Betlis: