A svájciak büszkék fejlett demokráciájukra. Tinu (barátnőm férje) szerint, azért jön ide sok külföldi a világ minden részéről, hogy kitanulják a demokrácia csínját-bínját, Svájc küldetése pedig az, hogy megtanítsák a népeket erre. (Én nem értek ezzel egyet. Szerintem a külföldiek kizárólag pénzért és jólétért jönnek ide.)
Svájci ismerőseim úgy gondolják, hogy politikusaik becsületesek és az emberek érdekeit képviselik. Korrupciómentes politika? Nekem ez teljesen abszurd!
A becsületesség mellett még a múlt puritánsága is jelen van a politikai életben. Talán a leglátványosabban bizonyítja ezt, hogy a magas rangú politikusok tömegközlekedéssel utaznak Bernben. Egyik ismerősünk a fővárosban dolgozik, ő rendszeresen lát minisztereket jönni-menni az óvárosban, utazni a villamoson biztonsági őrök nélkül. Még az is előfordult, hogy előre köszöntek neki. (Egy letűnőben lévő világ utolsó pillanatai.)
Jó és rossz egyszerre, amikor a politikusok hatalma korlátolt. Jó, mert kevésbé tudnak visszaélni vele, rossz, mert vannak olyan kérdések, melyekre a „pór-nép” nem tudja a megfelelő választ, mivel nincs meg a megfelelő ismerete, képzettsége hozzá. Ilyenkor szakemberekre kéne bízni a döntést. Beindul a hatalmi libikókázás a nép és az elit, az egyéni és a közösségi érdekek között. Hol van az egyensúly? Egyáltalán létezik ilyen? Nem tudom, de a svájciak mindenesetre igyekeznek megvalósítani azt, hogy mindenkinek jó legyen.
Erre a libikókázásra most tökéletes példa adódott. Alulról jövő kezdeményezésre (minimum 100 ezer aláírást kell összegyűjteni) március 11-én arról (is) szavaz a nép, hogy a dolgozók éves szabadságát felemeljék-e 5 hétről 6 hétre.
Elsőre tök jól hangzik. Hat hét szabi, plusz ünnepek, plusz hétvégék! És még ott van a katonaság is, ami évente plusz 1-2 hét kimaradást jelent a sorköteles férfiak számára.
Férjem kiakadt, amikor először erről hallott. „Ezek i…………k!” – szaladt ki a száján. Mindketten úgy gondoljuk, hogy meg fogják szavazni, mert az emberek többsége csak a saját kényelmét látja. Még Vera is –némettanárom-, aki egy intelligens, gondolkodó nő, helyesli ezt a kezdeményezést. Szerinte a svájciak túl sokat dolgoznak. (Mi természetesen más véleményen vagyunk.)
A Bundesrat (Kantonok Képviselőinek Tanácsa) és a Parlament tagjai –pártállástól függetlenül- pánikszerűen bedobták magukat, hogy interneten, szórólapokon elmagyarázzák az embereknek, miért nem szabad ezt a kezdeményezést megszavazni.
A kezdeményezés károsítja a kis- és középvállalkozókat
- Az erős frank és a magas termelési költségeket tovább emelkednek.
- A kezdeményezés bevezetése 6 milliárd frankba kerül.
- További megterhelést jelent a kis- és közép-vállalatok számára.
- A hosszabb távollét megterheli az összes céget. A szabadságolás miatt sok dolgozó hiányzik, nehezebb a megbízható tervezés. Amikor a megbízásokat nem teljesítik, a cégek piaci lehetőségei károsodnak.
Veszélyezteti a munkahelyi pozíciókat, a jólétet
- Már most Svájcnak vannak a legmagasabb munkaköltségei nemzetközi piacon. Egy újabb emelés veszélyezteti a vállalkozások versenyképességét.
- Amikor a munkaköltségek emelkednek, az ország munkahelyeit olcsóbb országokba helyezik át. Ez azt jelenti, hogy svájci munkahelyeket fognak leépíteni.
- Az alkotmány merev szabályaival, Svájc a saját húsába vág. A globális versenyképesség gyengítésén keresztül és a magasabb munkanélküliségen keresztül, a gazdaságot, a jólétet veszélyezteti.
Károsítja a munkavállalókat
- A flexibilis munkaidő és a személyre szóló munkamodellek manapság tovább terjednek. A dolgozó szülők jobban profitálnak az ilyen modellekből, mint a több szabadnapból. Ez a kezdeményezés a merev szabályozással veszélyezteti a flexibilis munka-modelleket.
- A hosszabb szabadság hosszabb távollétet jelent. A munkaadóknak nincs lehetőségük további személyzetet alkalmazni, marad az idegeskedés és a stressz. Ez a kezdeményezés bumerángként fog vissza ütni.
- A legtöbb vállalat rövidebb munkaidőre nem ugyanazt a munkabért fizeti. Két lehetőség van: a munkabért levinni vagy hosszabb munkaidőnél lemondani a fizetésemelésről. Egyik sem áll a munkavállalók érdekében.
Maja barátnőm szerint nem fogják megszavazni az emberek ezt a kezdeményezést, mert megértik, hogy káros lenne az országnak.
Férjem német főnöke így jellemezi a svájciakat: „Szabadidő-központú emberek.” Most kiderül, hogy igaza van-e.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.