Az én Svájcom

A magyar hírekben is megjelent, hogy 2014 február 9-én a tömeges bevándorlás leállítása mellett szavaztak a svájciak.

Viszonylag sokan, a svájci állampolgárok 56,2%-a adta le a voksát. A szavazók 62%-a, 1. 776 688 ember úgy gondolja, hogy túl sok idegen él az országban, 38%-ot, 1. 088 210 embert pedig nem zavar a bevándorlás mértéke.

Schwyz kanton kivételével, az összes többi 22 kanton a bevándorlás csökkentése mellett szavazott. De Schwyz ’nem’-je is halovány, csupán 1%-al lett több az ’igen’-nél.

A lakosság egyértelműen megszavazta a jobboldal javaslatát, miszerint meg kell fékezni a bevándorlást, új kvótákat kell megadni, üres munkahelyekre svájciakat kell előnyben részesíteni és szigorítani kell a bevándorlók jogait a szociális juttatások kapcsán. (Már megjelentek olyan álláshirdetések, amelyekben kihangsúlyozzák, hogy kizárólag svájci munkavállalók jelentkezését várják.)

A külügyminiszter, Didier Burkhalter szerint, ez az eredmény nehezebbé teszi az EU-val történő jövőbeli kétoldalú tárgyalásokat, mivel inkompatibilis Svájc és EU közötti szabad munkaerő áramlással. „De ez nem ’Fekete Vasárnap’ Svájc számára. Az emberek döntöttek, a kormánynak teljesítenie kell a döntést az ország javára.” – nyilatkozta.

A kabinetnek és a parlamentnek 3 éve van arra, hogy bevezesse az új megszorításokat. A javaslat minden nemzetre kiterjedő kvótákat akar, beleértve a naponta ingázókat és a menedéket kérőket.

Az ellentábor szerint, Brüsszel több kulcsfontosságú, kétoldalú megegyezést törölhet és attól tartanak, hogy Németország és Olaszország (Svájc vezető export piacai) válaszképpen szankciókat fognak bevezetni Svájccal szemben. Kiemelik, hogy bizonyos szektorok, pl. egészségügy, építkezés és kutatás a jövőben is igényt tart külföldi specialistákra.

Tény, hogy 2012-ben Svájc lakosainak száma több, mint 8 millió lett. Évente körülbelül 80 ezer ember vándorol be az országba. Ez azt jelenti, hogy évenként egy Lucern méretű várossal, kétévente pedig egy Genf-el szaporodik az ország.

Okos emberek kiszámították, hogy milyen évenkénti következményekkel jár a dinamikus lakosságnövekedés:

+ 42. 000 autó

+ 120-200 szélerőmű felállítása

+ 34. 000 lakás építése

+ 500 tanár

+ 160 orvos

+ 600 ápoló

+ 380 kórházi ágy

+ 70 iskola és óvoda

+ 300 osztály az iskolákban

percentként 1,1 nm megművelt földterület elvesztése

A bevándorlók aránya 1950-től:

1950                   6%

1960                   9,6%

1970                   16,2%

1980                   14,4%

1990                   16,4%

2000                   19,8%

2010                   22,4%

A bevándorlók foglalkoztatása:

35%már itt élő bevándorlók családtagjai

14%meghatározhatatlan munkakör

10%továbbképzésen vesz részt

8%nem keresőképes

8%iroda

6%vállalkozó, igazgató

5%építkezés

4%konyhai személyzet

2%szolgáltatás

2%orvos

2%ápoló

2008-ban Zürichben a német-ajkú gyerekek először kisebbségbe kerültek a külföldi nyelveken beszélő gyerekekkel szemben.

Az általános iskolákban a külföldi: 50,7%

Középiskolákban (C szint): 80,4%

2010/11-ben az idegennyelvű gyerekek aránya a kötelező iskolákban:

Bázel:                  50%

Genf kanton:      45%

Zürich kanton: 36%

Svájc:                  27%

A bevándorolni vágyók jövőbeni kritériumai:

-       képes és akar integrálódni

-       megfelelő, önálló egzisztenciát tud felépíteni

-       mindegy, hogy az EU-ból vagy más földrészről jön

Ha egy amerikai specialista megfelel a kritériumoknak, ugyanolyan esélye van, mint kelet-európai kollégájának.

Különösen a gazdasági ágazat marad nyitott.

Minden svájci ismerősöm és barátom úgy gondolja, hogy túl sok az idegen az országban. 20% az a felső határ, ami még számukra elviselhető.

Elhiszem, hogy érzelmileg, kulturálisan, szociálisan nehéz ezt a sokféle népet befogadni, mellettük élni. Természetesen kiadással jár az idegenek integrálása, támogatása. Mégis kételkedem abban, hogy gazdaságilag rosszul járnak. Ó, igen, csökken a megművelhető szántóföld, több iskolát, óvodát, kórházat kell építeni. De közben virágzik az építőipar! És ki húz ebből hasznot? A svájci építkezési vállalkozók, akik busásan megszedik magukat, ráadásul szívesen alkalmaznak külföldieket, mert sokkal olcsóbbak a honfitársaiknál.

Panaszkodnak a svájciak, hogy drágák lettek a lakások, házak! De miért? Vajon kik emelik fel az ingatlanárakat? A svájciak! A kedves svájci eladók a növekvő kereslet miatt kérnek pofátlanul sokat.

A svájci farmerek is szívesen alkalmaznak külföldit. Láttam fekete fiúkat epret szedni, gyomlálni, lengyel fiúkat palántázni. Olcsó munkaerővel csökkennek a kiadások, de az élelmiszerek ára mégis az egekben vannak. (A legutóbbi sokkoló példa: a helyi boltban 200 gramm mák 5.2 frank, Németországban 500 gramm mák 2,9 euró.)

És a hotelek, éttermek? Maguk a svájciak is szívesebben mennek külföldre, mert a helyi szállodák, szolgáltatások piszok drágák.) A legtöbb svájci hotelben szinte kizárólag külföldiek szolgálnak ki. A svájci már nem akar krumplit szedni és WC-t pucolni. Ki jár jól az olcsó munkaerővel?

Ez a sok bevándorló a plusz 42. 000 autóval szennyezi Svájc levegőjét és koptatja az utakat, de könyörgöm, ki adja el az autókat? Ki szereli meg őket? Még egy jogosítvány megszerzése is komoly kiadás, tanfolyamokat, oktatókat megfizetni és még ott van a vizsgadíj, plusz a jogosítvány ára. Hova megy ez a pénz? (Egy óra vezetés oktatóval 80-100 frank.)

Nem folytatom tovább...

Igen, Svájc Bácsi egyik zsebéből tényleg sok pénzt vesz ki a bevándorlók miatt, de a másik zsebébe ömlik a pénz, szintén a bevándorlók miatt. Jó lenne tudni, melyik zseb dudorodik jobban...

Teljesen rendben van, ha a svájciaknak elegük van az idegenekből, joguk van akár mind visszaküldeni oda, ahonnan jöttek. Csak csendben szeretném megjegyezni, hogy sok-sok, nagyon sok svájcinak kevesebb pénze lenne a bankszámláján a vendégmunkások és bevándorlók nélkül. Ja, és természetesen a tisztes adózó állampolgárokon keresztül Svájcnak is.