Maja fiának új barátnője van. A lány anyja borász. Minden évben, egy szép őszi hétvégén összeáll az egész család, retyerutya, barátok, hogy leszedjék a termést. Fia révén, mondhatni Maja is a család része lett, ezért őt is meghívták a szüretre. Örömmel ment segíteni.
Az anyós-jelölt panaszkodott az időjárásra. Sajnos ebben az évben, sokat esett az eső, alacsony lett a szőlő cukortartalma.
Annak ellenére, hogy vidám társaság jött össze, Majában vegyes érzelmek kavarogtak. Nem tudott igazán feloldódni, fesztelenül viselkedni. Beszélgetés közben állandóan korrigálták kiejtését, kijavították mondatait. Maja körül ugyanis mindenki franciául beszélt. Hiába él közel 20 éve francia nyelvű területen, hiába a sok tanulás és gyakorlás! Megváltoztathatatlanul megmaradt berni akcentusa és az apró nyelvi bakik. Tudja, sosem fogják teljesen befogadni, mindig idegen marad közöttük.
A közös vacsorán megkérdezte a többieket (kb.20 fő), beszélnek-e más nyelveken. A válasz nem meglepő: Senki!
Maja beszél svájci-németül, németül, franciául, angolul és egy keveset olaszul.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.