Az én Svájcom

Még sosem helyeztek el ennyi gyereket nevelőszülőknél és nevelőotthonokban, mint most. Egyre több szülőnek túl megterhelő gyerekei nevelése. A helyzet odáig fajulhat, hogy gyermekeiket elhanyagolják, megverik és megerőszakolják. A nemrég nyilvánosságra hozott adatok szerint, múlt évben 16 200 esetben kellett a hatóságnak közbeavatkozni és védelmi intézkedéseket hozni. 6 500 esetben szociális munkásokat küldtek ki a családokhoz, 1 000 esetben el kellett venni a gyerekeket a szülőktől. A gyermekek elhelyezése nem kevés költséggel jár. Például egy olyan speciális otthon, ami megerőszakolt gyerekekkel foglalkozik, havi költsége 12 000 frankig emelkedhet. A szakemberek szerint, az átlagos kiadás havonta 7 000 frank.

A törvény világosan kimondja: a szülőknek részt kell vállalniuk a gyermekvédelmi intézkedések költségeiben. De ezek a költségek kantononként, sőt önkormányzatokként teljesen különböznek. Aargau kantonban a hivatalok átvállalják a költségek jelentős részét, de Thurgau néhány önkormányzata a szülőkre hárítja az egész költséget. Néhány önkormányzat még tovább megy, még a rokonokat is fizetésre kötelezi. Mivel nincs nemzeti szabályozás, ezért a szülők ki vannak szolgáltatva az önkormányzatok szeszélyeinek.

Az elmúlt években egyre több szülő nem tudja fizetni a költségeket, Bern városban az esetek két-harmadánál (egyedülálló szülők vagy bizonytalan anyagi körülmények esetén) a város állja a teljes költséget.

Mekkora lehet ez az összeg? Zürich kantonban, Bern városban és Bázel kantonban az életkörülményeket és a szülők fizetési képességét veszik figyelembe. Ha valaki a vagyonos középosztályhoz tartozik, akkor nagyon bele kell nyúlnia a pénztárcájába. Tegyük fel, hogy egy jobb-módú apuka havi 10 000 frankot keres. Megélhetési költségei (lakás, rezsi, adó, egészségügyi biztosítás, kaja stb.) legyen 5 000 frank havonta. A bevétel és alapkiadás között 5 000 frank a különbség. Ezt a hatóságok megfelezik, a szülőnek havi 2 500 frankot kell fizetnie. Bázel városban ennek a különbözetnek a 60%-át szedik le a szülőkről. Ha egy családból több gyerek van intézetben, akkor gyerekként maximum 1 500 frankot számolnak fel.

St. Gallen kantonban szolidárisabbak a hivatalok, 25 frank per napot számítanak föl, ami havi 750 frankot tesz ki.

A nagy költségek miatt néhány szülő vissza akarja kapni a gyerekeket, de erre nincs lehetőség.

Vera egyik lánya Bernben szociális munkás, problémás gyerekekkel foglalkozik, akik főleg bevándorlók gyerekei, de vannak köztük örökbefogadott afrikai gyerekek is. Néhány évvel ezelőtt nagy divat volt fekete gyerekeket örökbe fogadni. Csokibarma bőr, nagy fekete szemek, göndör fekete haj, tényleg nagyon cukik! (Persze tagadhatatlan, nő a problémás echte svájci gyerekek száma is.) Ezek a külföldi gyerekek nem tudnak beilleszkedni  a svájci társadalomba. Néha a jóakarat, a jó körülmények ellenére is szenved a gyerek. Lelkükkel nem tudják átugrani a kultúrák közötti szakadékokat.

Arra vonatkozóan, hogy a problémás szülők között milyen arányban vannak jelen a bevándorlók, nincs tájékoztatás. De Vera lányától kapott információ alapján azt gondolom, hogy jelentős lehet. A problémás gyerekek nem maguktól válnak kezelhetetlenné, hanem a környezetük, főleg szüleik „formálják” őket  nehéz esetté, azaz problémás gyerekek mögött problémás szülők állnak (persze nem minden esetben).

A svájciak megértették, hogy fontos az integráció. Rengeteg programmal igyekeznek „beolvasztani” az idegeneket saját kultúrájukba. Bár drága dolog megtanítani őket a helyi életformára, mégsem sajnálják erre költeni a pénzüket. Tudják, ha ez a sok bevándorló (lakosság 20%-a) nem épül be a társadalomba, még több költséggel és vesződséggel jár.