Épp forró kávét szürcsöltünk a teraszon, amikor furcsa, földöntúli robaj rázta meg a házat. Mindketten felpattantunk a székről, feltekertem az árnyékolót, hogy lássuk az eget. Először azt hittük, repülők szállnak a háztetők fölött. De az énekesmadarakon és verebeken kívül mást nem láttunk. Ekkor a saroknál felbukkant az első tank, aztán még egy és még egy…
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.