HTML

Az én Svájcom

Svájcról egy magyar embernek három dolog jut eszébe: hegyek, bankkártya és Milka csoki. Az ország valóban hegyes, területének 60%-át az Alpok, 10%-át a Jura hegység uralja. A bankok befolyása pedig behálózza egész bolygónkat, hiszen a világ összes pénzének az 1/3-át itt őrzik. De jegyezzétek meg, a Milka csoki nem svájci, hanem osztrák, itt egyáltalán nem kapható, a főbérlőnk pedig megvetően nyilatkozik a Milkáról.

Friss topikok

  • Az én Svájcom: Sok elektromos kütyü és műszaki áru olcsóbb itt, mint otthon. (2012.12.17. 20:18) A flexibilis '13'' : 256 GB MacBook Air'
  • Az én Svájcom: Szia Mária! Sajnos, már nem emlékszem. (2012.10.16. 12:42) Mit eszik a svájci?
  • Az én Svájcom: @eyr750: Köszi! :-) (2012.09.26. 19:27) A csomag
  • eyr750: Talán azért nem kérdezte meg, mert intelligens ember ilyet nem kérdez-idegenektől... (2012.09.12. 17:45) Svájc szíve
  • Az én Svájcom: @mik64: Pedig nagyon praktikus lenne. (2012.08.20. 09:51) A kulcs

Linkblog

2011.03.28. 15:21 Az én Svájcom

Vissza a tavaszba

Birg (2676 m):

 

Egy hölgy lanovkázás közben elmélyülten olvasott. Nahát, itt mindenki ámult-bámult és fényképezett, ő meg letojva a táj szépségét, teljesen belemerült könyvébe. Egy stációval lejjebb megértettem a helyzetet. Ő itt dolgozik és immúnissá vált a környezet varázsától. Egy férfias mozgású, de erősen sminkelt hölgy volt, aki könnyes szemekkel meredt a sorokra. A könyv borítója rózsaszín volt, világos-kék szívecskékkel díszítve.

Mürren (1650 m):

A James Bond film utolsó üldöző jelenetét itt forgatták.

 

Gimmelwald (1367 m):

Pólókban és rövidnadrágban sétáltak az emberek.

 

Közeledünk a végállomás felé:

Húsz fokos meleg fogadott minket. A természet friss-zöld színben ragyogott, madárcsicsergés és helikopter-búgás töltötte meg a völgyet. Gyorsan kibújtunk a meleg holmikból.

 

Még csak kora délután volt, ezért átkocsiztunk a Brienzi-tóhoz!  Misztikus pára lebegett a víz fölött. A tóparti sétányon nyugdíjasok napoztatták  arcukat, fiatal anyukák sétáltatták csöppségeiket. Egy hatalmas cicát is láttam, aki tökéletes nyugalomban szundikált a forró kövön. Leültünk az egyik padra és beszívtuk a víz illatát, mélyen letüdőztük a táj békességét.

Aztán hirtelen, robbanás-szerű hang törte meg az idilli csendet. Vadászgépek jelentek meg és rendületlenül rótták a köröket fölöttünk.

 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://az-en-svajcom.blog.hu/api/trackback/id/tr612778933

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása