A helyi Református magazin (mindenkihez ingyen kiszállítják) legutolsó számában meghívta nőnemű híveit és minden érdeklődőt egy ökumenikus istentiszteletre, amit pénteken, március 4-én este 8-kor a Világ-imanap alkalmából tartottak a református templomokban.  

Az idei év mottója: „Mennyi kenyered van?”

Ez a Márk evangéliumából való idézet adta meg az idei Világ-imanap központi témáját. A liturgiát chilei asszonyok írták, amiben megfogalmazták aggodalmaikat, nehézségeiket, reménységüket és hitüket.

Összesen 170 ország vesz részt ebben a mozgalomban, például Albánia, Brunei, Hong-Kong. Koreában rendszerint 12 ezer ember, Indiában, Angliában és USA-ban még többen mennek el ilyenkor istentiszteletre.  

Az ökumenikus mozgalmat 1887-ben indították amerikai és kanadai metodisták. A második világháború után csatlakoztak hozzájuk a német és a svájci templomba-járó asszonyok. Azóta minden év márciusában több-száz keresztény gyülekezet együtt ünnepel és imádkozik Svájcban. A résztvevő országokban gyűjtéseket is tartanak, tavaly 28 millió frank körüli összeg gyűlt össze, egyedül Svájc kb.500 ezer frankot adott.

Egy vasárnapi istentisztelet az oberburgi református templomban (egy szemtanú elmondása alapján):

Mindössze 8 ember vett részt az istentiszteleten. Ebben benne volt a pap, a sekrestyés és egy asszony, aki felolvasott, plusz két gyerek. Mivel a gyerekeknek kötelező volt ott lenni, ebből az következik, hogy a nyolcból csak hárman mentek a templomba szabad-akaratukból. A háromból kettő lent ült, az egyik jobb oldalon viszonylag elől, a másik ember bal oldalon, teljesen hátul, a harmadik ember fönt ült a karzaton. A pap végig a mikrofonba prédikált.

Az egyik asszony megemlítette a papnak, hogy szeretné, ha mindannyian elöl és egymás mellett üljenek, kifejezve valamiféle közösséget. De a pap azt válaszolta, hogy erre nincs igény.

Egy régi vicc Saanlandból (Bern kanton):

A református istentiszteleten csak ketten vesznek részt, a pap és a sekrestyés. Amikor a pap látja, hogy senki sincs rajtuk kívül a templomban, úgy dönt, hogy nem tartja meg az istentiszteletet. De a sekrestyés közbeszól, hogy ő itt van és szeretné hallani a prédikációt. Amikor a pap befejezte mondókáját, a sekrestyés lelkesen megjegyezte: „De jó volt itt lenni hármasban!” „Hármasban?” csodálkozott a pap, „De hiszen csak ketten vagyunk!” „Nem, hárman.” válaszolt a sekrestyés. „Hárman az Úrral.”