Az én Svájcom

Túl vagyunk rajta! Micsoda megkönnyebbülés!

A lakásátadásánál nem voltam ott. A férfiak korrekt módon mindent elintéztek egymás között. De a ’happy ending’ előtt még voltak izgalmak.

A feleségtől kaptunk egy e-mailt, amiben arra kért minket, hogy tisztítsuk ki a kert azon parcelláját, amit mi használtunk. Ez csak azért volt meglepő, mert egyrészt, a tél beállta előtt kiszedtük az összes növényt, másrészt, még nem hallottam arról, hogy fagyos, havas földet lehet tisztítani. (Valószínű, a városi ember korlátoltsága beszél most belőlem.) Továbbá arra kért minket, hogy a mosókonyha négy ablakát kívül - belül (két üveg között is) mossuk le. Ez a kérése azért lepett meg, mert az ablakokat nem lehet szétszedi, ami azt jelenti, igyekezetem ellenére, képtelen voltam kérését teljesíteni. Még egy dolog bosszantott az ’ablak-ügyben’. A mosókonyha két részből áll, egy szárítóból és egy raktárból. A szárítónál három ablak van, amit már én is és az alattunk lakó néni segítője is lemosott ősszel. A negyedik ablak a raktár részen van. Ezt a területet sosem használtam. Szerintem kifejezetten pofátlanság lemosatni velem ezt az ablakot. De miért ne mosnám le? Belefér az életembe, egy ablakkal több vagy kevesebb, egyre megy. Csak az a bökkenő, hogy azt az ablakot, évek óta senki sem mosta le! Üvegét hatalmas  fecske-piszkok „díszítették”. Az idő folyamán a helyi pókok háborítatlanul szőtték be az ablak mindkét oldalát, a hálók pedig tele voltak a még el nem fogyasztott, legkülönfélébb bogár-tetemekkel. Röviden, ez a negyedik ablak undorítóan nézett ki. Tudom nem szép, de teljes szívemből felháborodtam E. kérésén. Sorait azzal zárta, hogy söpörjük fel az utat, ahol az autónk parkolt és ahol a két bicikli állt. (Ezt meg is tettük, azt a néhány falevelet összesöpörtük, ami úgy bántotta érzékeny szemét.)

A lakás takarítását egy cégre bíztuk, potom 1740 CHF-ért. A spalettákat nem olajozták le, a már leírt okok miatt. Maga J.úr is meghajolt a törvény előtt.

Az ominózus átadás január 29-én 14.30-kor volt. Férjem és egy svájci barátja talpig öltönyben és kinyomtatott paragrafusokkal jelentek meg. J.úr is hozott magával egy hivatalos személyt, akinek a foglalkozását nem tudnám egy szóval leírni, mert nálunk ez a munkakör nem létezik. Munkája abból állt, hogy akkurátusan ellenőrizze a lakás tisztaságát. Én lakás-tisztaság-ellenőrző úrnak neveztem el.

Utólag bebizonyosodott, hogy helyesen döntöttünk, amikor nem mi-magunk gyürkőztünk neki a takarításnak. Férjem részletesen elmesélte, a lakás-tisztaság-ellenőrző úr munkájának fontos pillanatait.

Természetesen a lakás-tisztaság-ellenőrző úr magával hozta nélkülözhetetlen „társát” a zseblámpát, amivel minden zugba belevilágított. Felsorolok néhány (számunkra furcsa) ellenőrzési módot.

-Belevilágított az elszívóba és az elszívó fölé. (Ebben nincs semmi új.)

-Belevilágított a sütőbe és kezével belül körbesimította. (A simogatás nem tudom, mire volt jó.)

-Kiemelte a konyhaszekrény polcait, hogy lássa, a polcok mögött lemosták-e a koszt.

-A mosogató szűrőjét kivette, hogy megnézze, mindkét oldalon tiszta-e.

-A plafonon lévő lámpaburákat is ellenőrizte, hogy kitörölték-e őket belül.

-Lecsavarozta a WC ülőkét, mert a csavar alatt is ellenőrizte a tisztaságot!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Több hibát is talált, (pedig egy profi cég, profi gépekkel takarított) de ez már nem érintett minket. ( A kertről nem tett említést J. úr. A negyedik ablakot a takarítók mosták le, újabb húsz frankért.) Kézrázással és hátba-veregetéssel búcsúzott el J. úr a férjemtől. Szerencsére, az Excel táblázattal kapcsolatos jóslatom nem teljesült, sőt mi több, egy karcolást sem vetett a szemünkre. Lehet, hogy a ló másik oldalára estem, mert élénk fantáziámmal, bármit el tudok képzelni a svájciakról, ha akkurátosságról van szó.

Örülök, hogy nem kellett csalódnom J. úrban. Rá szívesen fogok gondolni, nem úgy a hites nejére, akiről utólag kiderült, hogy nem egy népszerű ember a faluban, amin egy csöppet sem vagyok meglepődve.

Új otthonunk Burgdorfban van. Ez a városka Emmentál peremén helyezkedik el, méretét nézve a 71. helyen áll a közel 15.000 fős lakosságával. Van egy vára, egy dimbes-dombos bájos óvárosa és csúnya, unalmas perem-kerületei. A városkát sűrű erdőkkel borított dombok veszik körül, a kirándulni vágyók nagy megelégedésére, mivel kiránduló-utak sokasága hálózza be a tájat. Mi az egyik hegyecske (nagyobb, mint egy domb, de kisebb, mint egy hegy) lábánál lévő modern lakóparkba költöztünk.

Természetesen, tökéletesen tiszta lakást kaptunk. (Ez a perfekcionizmus napos oldala.) Úgy ragyogott minden, mintha vadi új lenne. (Bele sem merek gondolni, milyen erős tisztítószereket használtak.) A gondnok kikapta az elszívó két elemét, (nem tudom, mi a neve ennek a két izének) hogy büszkén mutassa, belül is teljesen tiszta. Ugyanezt megtette a mosogatógép szűrőjével is. Kiszedte a sütőből a tepsiket, hogy jól láthassuk a sütő tökéletes tisztaságát. A csapok és ablakok csodálatosan ragyogtak a délutáni napsütésben. Lenyűgöző volt ez a tisztaság. Csak az szomorított el, hogy jelenlétünkkel ’megszentségtelenítettük’ ezt a tökéletes rendet. Mire átcihelődtünk, tökéletes kupit hoztunk létre a lakásban. Komoly munkával értem el azt, hogy újra elfogadható rend legyen. Persze az eredeti tisztaság már örökre a múlté, képtelen vagyok  svájci szintet produkálni. Mentségemül szóljon az, hogy én Magyarországról jöttem, ahol nem tanítottak meg mikro-szinten takarítani.

Első héten néma csönd vett körül minket, csak mi zajongtunk, kopácsoltunk, fúrtunk-faragtunk. Még a lépcsőházban sem találkoztunk emberrel. Már kételkedni kezdtem, hogy vannak szomszédaink. Lehet, hogy az ablakokon lévő függönyöket, a korábbi lakók felejtették itt? A második héten végre emberi jelenlétre utaló hangokra lettem figyelmes. Gyerekek rohangáltak, kiabáltak fölöttünk. Aztán beindult az élet. Komolyzene, gyerekviháncolás és vízcsobogás lett napjaink természetes része. Az egyik este tisztán hallottuk, hogy fölső szomszédaink intenzív társasági életet éltek este 11 után is. Hétfőn egy fagott szólalt meg (élőben), bús – brummogó hangján. Nem tudni, mi vár még ránk. De az tény, hogy tevékeny emberek élnek a fejünk fölött.

Ui: Bajok voltak a fürdőszobában lévő elszívóval. Hívtuk a gondnokot, hogy nézze meg. Amikor ma átjött és leszerelte az elszívó tetejét, képzeljétek el, tiszta volt a csempe a műanyag tok mögött is!

Burgdorf és a mosókonyha: