Timo 16 éves volt, amikor elkapták a rendőrök kábítószer használatáért.
Egyik haverját igazoltatták a rendőrök Fribourgban. (Amikor a rendőrök valakit igazoltatnak, joguk van motozni és a táskákat is átvizsgálni.) A srácnak pechje volt. Kiszúrták, átkutatták és sok marihuánás cigit találtak nála. Egyből elkérték a mobilját, végignézték az SMS-eket. Innen könnyű volt felgöngyölíteni vevőkörét. Timohoz is hamar eljutottak.
Rendes, normális, jómódú család lévén, a szülők kétségbe estek, amikor egyik nap rendőrök jelentek meg a háznál. Legvadabb álmukban sem gondolták volna, hogy gyerekük rendszeresen drogozik.
Timonak szerencséje volt. Ha 18 éves lett volna, börtönben is végezhette volna. Megúszta 300 frankos bírsággal (amit a szülők fizettek ki) és 4 hetes ellenőrzéssel. Négyszer kellett Neuchatelbe utaznia kontrollra, azaz vizeletet leadnia, amiből megállapították, hogy használt-e a drogot vagy sem. Ez a négy pisi-analizálás újabb 500 frankba került.
Egyedül azt az iskolatársát ítélték el fél év fogságra, akit először kaptak el. Mivel drága etetni-itatni ezeket az ifjakat a börtönben, ezért kitalálták a svájciak a házi-fogságot. A terjesztő fiú fél évig nem tehette ki a lábát otthonából. Chipet raktak rá és bekamerázták, így a rendőrségen folyamatosan ellenőrizhették minden mozdulatát.
A büntetés letelte után nem ment vissza az iskolába. A tanárok nem adtak ki semmi információt róla, nem tudni mi történt vele. Amikor Timo meglátta egykor-volt haverját az utcán, elfordította a fejét.
Timo rendőr szeretne lenni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.