Svájc legnagyobb nemzeti ünnepe augusztus elsején van, amikor államuk megszületését ünneplik. Ez 1291-ben történt Rütliben, amikor három kicsinyke kanton szövetségre lépett egymással azzal a céllal, hogy nem akartak sem a Savoyai (francia), sem a Habsburg (osztrák)hercegségnek behódolni. A Habsburgok nem nézték ezt jó szemmel, háromszor támadták meg őket, de minden alkalommal a kantonok győztek. A svájci zsoldosok mindig híres katonák voltak, hol ezt, hol azt az országot szolgálták, egyetlen szempont a jó fizetség volt. Érdekes módon, a hagyományokhoz híven, még most is a Svájci Gárda őrzi a pápát.
Az idő folyamán egyre több kanton csatlakozott a konföderációhoz, utolsóként Genf 1815-ben. Jelenleg 26 kantonja van Svájcnak, melyek az állam az államban elv szerint működnek. De a kantonokon belül is minden település nagy szabadságot élvez. Itt helyi szinten döntik el, mi legyen a község vagy a kanton sorsa. Úgy látszik, nekik sikerült megvalósítani ’A DEMOKRÁCIÁT’ (vagy szocializmust?), mert itt tényleg a nép az úr! (Halkan szeretném megjegyezni, hogy Svájcban csak 1971-ben kaptak a nők szavazati jogot!)
Az ország germán, olasz és francia törzsek közösségéből áll, ezért olyan, mint svájci nemzetiség nem létezett korábban. Talán éppen ezért, mert létre tudtak hozni egy új nemzetet (saját identitásukat nem feladva), mérhetetlenül büszkék országukra és büszkén vallják magukat svájcinak, függetlenül attól, hogy kölcsönösen utálják és lenézik egymást. Ezt tartom a demokrácia csúcsának, hogy az utálat ellenére, képesek egymás mellett élni, és ha nagyon-nagyon fontos, még együtt is működni. Bár még mind a mai napig van példa széthúzásra is. Biel nevű francia ajkú város szeretne elszakadni Bern német ajkú kantontól, és a Jura nevű francia nyelvű kantonhoz szeretne tartozni. Itt minden változás hosszadalmas procedúrával jár, mert mindenkinek szavaznia kell, nem is egyszer. Ez a túlszervezett demokrácia hátulütője, nincs flexibilitás, minimum 10-20 évbe kerül, mire változtatni tudnak egy törvényen.
Augusztus elsejére az egész ország ünneplőbe öltözött, minden elképesztő helyre újabb zászlókat akasztottak ki. Zászlók piroslottak ablakokban, tetőkön, kerítéseken, de még a kerti törpék között és virágkaspókban is. Ez a visszafogott nép szabadjára engedte érzelmeit, a svájci öntudat féktelen ünneplésbe csapott át. (Két éjszakánkat tették tönkre államuk fület-károsító ünneplésével.) Az ünnep estéjén minden településen és hegyen hatalmas máglyákat raktak, majd látványos tűzijátékokkal világították be az égboltot. Hogy ne csak a szem élvezze az ünnepet, hanem a fül is, e fényes látványt petárdák fülsiketítő ropogása kísérte. (A sok-sok máglya a magasból biztosan szép látványt nyújthatott. Ez a kicsi, de befolyásos ország egy éjszakára látványosan kiragyogott szomszédai közül, ők a világosság az európai sötétségben. Szerintem, tényleg azt gondolják, hogy Svájc a legjobb hely a világon.)
H.-ban éjfélre hunyt ki a tűz, de nem a tüzes hangulat, mert ezután kezdődött a táncmulatság, vidéki diszkó formájában, ami hajnal 4-ig tartott. (Pontosan tudom, mert még ébren voltam.) Szerencsére, (most undok vagyok) másnap reggelre nagy, szürke esőfelhők érkeztek, elmosva a zajos programokat. Estére pedig minden lecsendesedett, végre újra tudtunk aludni.
Ezen a héten a médiát is áthatotta az ünnepi hangulat. Amit most leírok, férjem saját két fülével hallotta az egyik zenés-betelefonálós műsorban.
Műsorvezető : Hány kanton van Svájcban?
Betelefonáló 1. : 19. (Helyes válasz: 26.)
Műsorvezető : Melyik a legnagyobb kanton Svájcban?
Betelefonáló 2. : Zürich.
Műsorvezető : Azért mondja Zürichet, mert az a legnagyobb város?
Betelefonáló 2. : Igen. (Helyes válasz: Bern kanton.)
Műsorvezető : Hány ember él Svájcban?
Betelefonáló 3. :Nem tudom, mert mindig változik.
Műsorvezető : Mégis, mit gondol?
Betelefonáló 3. : Kb. 1 millió. (Helyes válasz: svájciak 6-7 millió között vannak + 1.5 millió vendégmunkás.)
Műsorvezető : Mely országokkal szomszédos Svájc?
Betelefonáló 4. : Olaszország és Amerika.
Műsorvezető : Melyik ország nagyobb? Amerika vagy Svájc?
Betelefonáló 4. : Hát, Svájc!
Képeket sajnos nem tudok csatolni, mert elromlott a fényképezőgépünk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.