Az én Svájcom

H.-weg az otthonunk H. határában. Magába foglal három házat, egy kertet, egy gyümölcsöst, négy körbekerített legelőt és egy hatalmas szántóföldet, ami fűvel van bevetve. Itt négy család él, meg Frau W., a 85 éves nagymama, no meg az állatok, akik körül forog a világ: lovak, kutyák, nyulak, egy macska és öt fecskepár. H.-weg kerülete másfél kilométer. Ha jó az idő a középiskolások (mivel az iskola mellettünk van),minden héten körbefutják. (Amikor a gyerekek takarásban vannak, inkább sétálnak. Úgy látszik, ez egy nemzetközi jelenség a tornaórán.)

Nálunk a tavasz kirobbanó formában van. Minden nap más látvány fogad, amikor kinézek az ablakon. Két héttel ezelőtt még minden gyümölcsfa hófehérbe öltözött, kis hóvirágok, nefelejcsek dugták ki a fejüket, tulipánok színesítették a kertet és aranyeső ragyogott a bejárat előtt. A legelő pitypangtól és gólyahírtől sárgállott, a füvek még csak arasznyira nőttek. De mára az apró virágok elhervadtak, tulipánok elszáradtak, helyüket rózsák, pipacsok és liliomok vették át. Az aranyeső bezöldült, a pitypangok fehér buborékokká változtak, a fűszálak kalászba borultak, a gyümölcsfák ágain már ott himbálódznak a zöld termések. Itt minden az életről, a növekedésről és szaporodásról szól.

De nemcsak a növények vannak tele vitalitással, hanem az állatok is. Örömmel tudatom Veletek, hogy Indi, a csodálatos Berni Pásztor (titkos kedvencem) nyolc órás vajúdás után hét egészséges kölyöknek adott életet. A picik és anyjuk jól vannak. Az ivararány: 6 lány, egy fiú. A fiú jött ki utolsónak, ő lett a legkisebb, ezért nevezték el Nanonak. (Tavaly Indi 11 kutyust szült, amibe majdnem belerokkant ő is és a család is.) Indi jó anya, türelmes és figyelmes a kölykeivel. Szombaton mi látogathattuk meg elsőként, (nem számítva az kutyaellenőrt) száraz kenyeret vittünk neki ajándékba, mert az a kedvence. Nyomban be is falta egy részét. (Az egészet nem kapta meg. Fő a mértékletesség!) Nagyon kedvesen fogadott minket, engedte, hogy kézbe vegyük kicsinyeit. Itt a kutyatartás komoly dolog. Nemcsak ellenőr jön ki terepszemlére, hanem eseménynaplót kell vezetni a kutyusokról napi szinten.

A gyermekek apja Al, aki tavaly is hatékony gavallér volt, de sajnos eljárt felette az idő. Jövőre új lovagot kell keresni, (így múlik el a kankutyák dicsősége, avagy a mór megtette kötelességét, a mór mehet), és ifjabb kant kell keresni a kutyabizniszhez.

Szomorú hírem is van. Lady Blue, a szépséges szürke nyuszi, három picinye szoptatása közben kilehelte lelkét. Halálának oka ismeretlen. Lady Blue élettelen testét az óriásfenyők tövében helyezték örök nyugalomra. Gyászol az egész J. család, különösen Frederik (9 éves). Ő most tanulja az elmúlás alaptörvényét, azt, hogy az élet és halál kéz a kézben jár.

A három árva kis nyuszi életveszélyes helyzetbe került. Sürgősen találni kellett egy szoptatós anyanyuszit, különben a picik is elpusztulnak. Herr J. minden erejét latba vetve kutatott-keresett a környéken. Elsősorban nem is a nyuszik életéért küzdött, hanem a fiáért mozgatott meg mindent, hogy örömet szerezzen neki azzal, hogy biztonságban tudhatja a kis nyuszikat. A kemény munka sikerrel járt. Húsz km-re H.-tól él egy 12 éves fiú, aki zsebpénzét nyuszitenyészettel keresi meg. Jelenleg 70 nyula van és mit ad Isten, az egyik nemrég szült és szoptat. A fiú és nyuszija befogadták az árvákat. Az élet megy tovább, új nyuszikat, új életeket hív elő. Az élet nagyobb a halálnál. Mégsem tiszteljük kellőképpen.

M. a tépett fülű cicalány két nap és két éjszaka keservesen nyivákolt, rendületlenül rótta a köröket H.-wegen és szünet nélkül nyavalygott. Nem állítom, hogy érteném az állatok nyelvét, de számomra teljesen egyértelmű volt, miről panaszkodott M. Ha én értettem, akkor egy kilométeres körzetben több száz ember ugyanúgy hallotta és értette őt. M.-nek pasihiánya volt, tüzelt a drágám és bánatát szemérmetlenül kikiáltotta az egész világnak. Ha mi emberek hallottuk M. keserveit, akkor a helyi macska-közösségnek is hallania kellett. Mégis, két nap és két éjszaka ezek a fránya kandúrok hagyták M.-t kínlódni, gyötrődni vágyaiban.

Aztán harmadik nap nagy csend lett. Amikor férjem hazajött a munkából, örömmel újságolta nekem, hogy két sárga cicát látott napozni az aszfalton.