Mi magyarok azt hisszük, hogy Svájcban főleg németül beszélnek az emberek, pedig a fél Magyarországnyi területen négy hivatalos nyelv van: német (az emberek 64%-a beszéli), francia (19%), olasz (8%) és rétoromán (kevesebb, mint 1%). Ha hozzáadjuk a világ minden tájáról idevándorolt menekültet, ami a lakosság 20%-át teszi ki, bizton állíthatjuk, hogy Svájcban igazi bábeli nyelv-zavar van.
Ha folyékony német nyelvtudással jössz egy német-ajkú kantonba, készülj fel arra, hogy egy kukkot sem fogsz érteni a svájci karattyolásból. Egy anyanyelvi németnek is legalább 6 hónapba telik, míg rááll a füle a Schweizerdeutschra (svájci német), mert ez egy másik nyelv. Nem is hangzik németnek, inkább (szerintem) a holland nyelvhez áll közelebb, mert mindkét nyelvben van egy /ch/ hangzó, ami krákogáshoz, torokköszörüléshez hasonló, és füle(me)t sértő hangzást hoz létre. A Hochdeutschhoz (irodalmi német nyelv) szokott fület, kifejezetten „báncsa” a svájci német. A németek csak parasztnyelvnek tartják. Sajnos ez a megállapítás nem áll messze a valóságtól, miután a középkorban kiűzték a nemességet, főleg földművesek maradtak az országban, és az ő nyelvhasználatuk él és virágzik mind a mai napig. Ez a paraszti hangzás komoly akadályt jelent nekem, hogy megszeressem a nyelvet. Egy svájci nem azt mondja, hogy ’eszem’, hanem ’megetetem magam’- mint az állatokat. Nincsen a nyelvben finomság, kellem, szépség, gyakorlatilag ez egy leegyszerűsített változata a német Hochdeutschnak, nekem kellemetlen tájszólással párosítva.
Ez a Schweizerdeutsch azonban nem egységes, sok különböző dialektusa van. Például: Baseldeutsch, Zürichdeutsch, Berndeutsch (Bärndütsch-nek mondják a berniek). De ezzel még nincs vége, mert szinte minden település saját kifejezéseket használ. Mondhatni, faluról-falura módosul a nyelv.
A sok dialektus kavalkádjában rendet kellett teremteni. Mivel egyik dialektusnak sincs elfogadott írott formája, ezért az iskolákban Hochdeutschot tanítanak, közös nyelvet adva a lakosságnak. Ez a Hochdeutsch viszont nem a német Hochdeutsch, csak hasonlít hozzá, de szerencsére minden németül tudó embernek érthető. Na, ezen a nyelven lehet kommunikálni a svájciakkal. Ha megkéred őket, hogy váltsanak át Schweizerdeutschról Hochdeutschra, készségesen megteszik, de baráti társaságban, munkahelyen és otthon, anyanyelvüket szeretik használni. Nekik a Hochdeutsch idegen nyelv, amin nem tudják olyan jól kifejezni magukat, mint a saját nyelvükön. Ha itt szeretnél dolgozni, meg kell tanulnod a helyi dialektust, kivételt képez, ha egy multinál dolgozol, ahol nemzetközi összetételű a csapat.
A rádió és TV adásokra is a nyelvi kiszámíthatatlanság vonatkozik. Van, aki Hochdeutschul szólal meg, van, aki saját dialektusán. A rádióban a híreket általában Hochdeutschul mondják be, de a sporthíreket mindig Schweizerdeutschul. Biztos megvan ennek is a magyarázata.
Az egységes kommunikáció érdekében, a német-ajkú kantonokban Hochdeutschul megy az oktatás, ezen felül a gyerekek még tanulnak franciául és angolul. Az általános francia tudást nehéz meghatározni, de kevesen vannak, akik középszinten beszélik. Az angol olyan, mint nálunk az orosz volt. Tanulják, de nem tudják. J. család nagyobbik fia (16 éves) 4 éve tanul angolul, érteget, de nem tud megszólalni. Az emberek megértik az egyszerű kérdéseket, de már nem biztos, hogy válaszolni is tudnak.
A német-ajkú kantonokban sikk a francia, ezért sok francia szót építettek be a nyelvükbe. Például, ’Danke schön.’ helyett inkább ’Merci vielmau.’-t mondanak. Az ’Auf Widersehen.’ helyett ’A dieu.’-vel köszönnek el. Még nagyon népszerű a ’Ciao!’ is. Telefonálás végén sokszor mindhárom nyelven elköszönnek. ’Tschüss! A dieu! Ciao!’
Egyre többen költöznek át német kantonokból francia-ajkú kantonokba, mert azt szeretnék, hogy gyerekeik kétnyelvűek legyenek. Baráti kapcsolatban állunk egy ilyen családdal. A szülők berniek, a feleség jól, a férj tűrhetően beszél franciául. A gyerekek első nyelve a francia, otthon Berndeutschül beszélnek, az iskolában franciát ás Hochdeutschot tanulnak. Ennek az a következménye, hogy Berndeutschul csak a ’konyha-nyelvet’ beszélik, Hochdeutscul csak kicsit tudnak, írni sem nagyon, mert a német tanítás nem a Nyugat-Svájcban működő iskolák erőssége. A francia anyanyelvűek ugyanis nem hajlandóak németül megtanulni.
Neuchatelben (francia-ajkú kanton) fagyit akartunk venni németül. Nem egy bonyolult szituáció, de a fagylaltos hölgynek halvány fogalma sem volt, hogy mit akarunk. Maradt a testbeszéd, de így is más fagyit kaptuk. (Életem egyik legrosszabb fagyija volt.) Colombierben (szintén francia-ajkú kantonban van) bementünk az egyik templomba. Egy kedves hölgy jött oda hozzánk. Érdeklődött, hogy honnan jöttünk. Az ’Ungarn’ szót nem értette. Utána jött a ’Hungary.’ Értetlenül nézett ránk. Aztán férjem előkaparta emlékeiből a ’Hongrie’ szót. Végre a hölgy mosolyogva bólintott, jelezve, hogy most már érti. Murtenben (német-ajkú város és a francia-ajkú Freibourg kanton mellett helyezkedik el) az egyik boltba be akartam menni, de éppen zártak, mert kezdődött az ebédszünet. Meg akartam kérdezni a „kulcsos” fiatalembertől, hogy mikor nyitnak ki. Angolul semmit nem értett. Franciául kezdett magyarázni. Próbálkoztam németül is, de németül sem tudott. Ez az ember német nyelvű kantonban dolgozik, és nem tud németül. Hogy lehetséges ez? Nekem ne mondja senki, hogy itt kétnyelvűek az emberek! Csak azok kétnyelvűek, akik vegyes házasságban élnek, vagy munkájukból adódóan több nyelven dolgoznak, vagy, mint ismerőseink, tudatosan kétnyelvűek akarnak lenni.
A könyvek szerint három kétnyelvű kanton van: Bern, Freibourg és Wallis. Bernben, bizton állíthatom, hogy nincs így. A másik két kanton lakossága tényleg vegyes, de csak a német-ajkúakról tudom elképzelni, hogy tudnak valamennyire franciául, a franciákról (néhány csudabogarat kivéve) nem.
A francia anyanyelvűekről azt mesélték nekem, hogy nem tűrik, ha egy idegen helytelenül beszéli a nyelvüket. Egyáltalán nem hatja meg őket a külföldi azon igyekezete, hogy megbirkózzon ezzel a nehéz, de kétségtelenül szép nyelvvel, inkább fölháborodnak a nyelvtani hibákon. Aki francia nyelvterületen él, annak kutya kötelessége tökéletesen beszélnie a nyelvet!
A genfiek még szélsőségesebbek, ők még svájcinak sem tartják magukat, olyannyira nem, hogy Genf Köztársaság és Kanton (ez a hivatalos nevük) és Svájc között négy-kilométeres határ van, amit én egyáltalán nem vettem észre se a be-, se a kiutazásunkkor. A genfi elit meg van győződve arról, hogy ők beszélik az igazi, akcentus nélküli franciát. (Ők franciábbak a franciáknál.)
Úgy látom, a nyelvek hatalmi harcában a francia kiütéses győzelmet aratott a Schweizerdeutsch fölött, mert benyomult a német-ajkú kantonok mindennapjaiba. (Igaz, csak néhány alapszó erejéig, de mégis erőteljesen jelen van.) Viszont, makulátlanul „tisztán tartja magát” a Schweizerdeutsch hatásaitól. Meg tudom érteni a francia nyelv fölényét, hiszen a francia nyelv gazdagsága, szépsége és eleganciája mellett, az egyszerű, pórias Schweizerdeutsch labdába sem rúghat.
Na, és mi van az olasszal? Az egyetlen olasz kantont az Alpok választja el a „többiektől”. Gondolom, nem bánkódnak emiatt. Állam az államban elv alapján élik a maguk külön életét. Ők sem németül, sem franciául nem tudnak. De nincs is szükségük rá.
Ízelítőül néhány mondat a németül tudóknak:
Bärndütsch: Hochdeutsch:
Mir göh hinecht uus. Wir gehen heute abend aus.
Das geit di nüüt aa! Das geht dich nichts an!
Ds Liecht geit uus. Das Licht geht aus.
Myni Haar göh uus. Meine Haare gehen/fallen aus.
D Tür geit uuf. Die Türe geht auf.
Mir göh ne Wett y. Wir gehen eine Wette ein.
D Hose göh y. Die Hose geht ein.
I gibe vor, d Wahrheit z säge. Ich gebe vor, die Wahreit zu sagen.
Was het’s ggä? Was ist geschehen?
Azt hiszem, ennyi elég.
A képeken Neuchatel és Colombier látható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Szabó bakter 2010.03.23. 21:34:36
tucano 2010.03.23. 21:39:09
mkuk 2010.03.23. 21:40:21
amúgy nagyon jó kis iromány, feldobta a napomat, Viel gracias!:)
közlekedési bűnöző (törölt) 2010.03.23. 21:41:32
Ami tetszett az az, hogy ha meghallották, hogy nem anyanyelvként beszéled a németet, akkor azonnal "Hoch"-ra váltottak.
Ilyesmit mondjuk Burgenlandban 10-ből 9 ember nem tesz meg neked - folytatja tovább burgesz tájszólásban és szentségül, hogy nem érted... / mondjuk én már nagyjából értem, mert vagy 20 éve közel élek hozzájuk.
Svájciaktól kaptam is egyszer egy bókot (amit soha nem felejtek) - hogy úgy beszélek, mint egy Bécs környéki... :-) (tág körben értelmezve /70 km/ az vagyok)
Miszter07 2010.03.23. 21:43:30
vrv 2010.03.23. 22:23:57
Karlsruhe 2010.03.23. 22:35:15
matkó 2010.03.23. 22:43:24
A nyelvek megoszlása pedig: a közel 7,3 millió lakosú országban a beszélők közel 2/3-a beszéli a németet anyanyelveként, minden ötödik Svájcban élő anyanyelve a francia; a harmadik nemzeti nyelv, az olasz anyanyelvi beszélői 6,5%-ot tesznek ki; rétoromán anyanyelvűnek pedig csupán a lakosság 0,5%-a vallja magát (www.bfs.admin.ch).
Iustizmord 2010.03.23. 22:51:37
én pár napja az amsterdami ügyészséget hívtam többször ANGOLUL beszélve (HOLLANDIA, ugye), és a telefonközpontostól az ügyészen át a segédszemélyzetigg MINDENKI pontosan értette mit akarok és közérhető módon válaszolt. SÉRÓBÓL. részben jogi nyelven. szal a holland angolnyelvoktatás asszem nem lebecsülendő, igai lingua franca ott.
belgiumban már rohadtul más volt a helyzet, meg részben németo-ban is.
(de ez é-angliára is igaz :o) )
nicolas 2010.03.23. 22:59:23
????
egyrészt mert így van.
másrészt mindneki tudja hogy 4 hivatalos nyelv van és vannak kantonok stb, iszonyat gyenge a felvezető.
Modor Tibi · http://modoros.blog.hu 2010.03.23. 23:12:05
Zetek 2010.03.23. 23:12:18
Kaland-Játék-Kockázat · http://kjkk.blog.hu 2010.03.23. 23:16:39
Piszok Alfréd 2010.03.23. 23:27:35
A francia részeken persze csak franciául tudnak, viszont sokkal szebbek a nők :)
A sviccerdüccs pedig egész érthető, és ha nem tudsz németül, sokkal könnyebb megtanulni mint az irodalmi németet, mert egy csomó szabály egyszerűbb. Szerintem nem kell ahhoz 6 hónap, főleg nem egy németnek.
Piszok Alfréd 2010.03.23. 23:29:19
lüke 2010.03.23. 23:29:32
Kb három hete a zürichi Kunsthalléban kávéztam,leült mellénk egy igen fess , és magas idősebb nő egy férfival, franciául beszélgettek.Mikor jött a pincérnő rögtön németre váltottak.
lüke 2010.03.23. 23:33:22
Napóleon forog a sirjában:)
az Invalidusok templomában:)
www.invalides.org/pages/dome.html
Piszok Alfréd 2010.03.23. 23:34:12
peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2010.03.23. 23:34:49
flamer 2010.03.24. 01:37:11
Gest anyó férje 2010.03.24. 09:06:52
Globetrotter2014 2010.03.24. 09:08:28
ts90 · http://veszbejarat.org 2010.03.24. 09:18:51
veszbejarat.org
-Tom- 2010.03.24. 09:35:01
Én magyar ezt tudta eddig is.
Érzem, hogy énmagyar egy külön állatfajta.
Javaslat:
Énmagyarnak az arcába egy marék kavicsot vessetek.
Gerardus A. Lodewijk 2010.03.24. 20:11:01
Találó a svájci és a holland nyelv között vont párhuzam, én is észrevettem, hogy van jónéhány kulturális - ezen belül többek között nyelvi - hasonlóság a Rajna két végén élő két nép között.
Szerintem a svájci német egyáltalán nem vad és durva nyelv, bár azt elhiszem, hogy a sztenderd némethez (már ha egyáltalán létezik ilyen a Duden szerkesztőségén kívül) szokott fülnek kezdetben nagyon furcsa és később is az marad. Ugyanakkor egyes változatai kifejezetten dallamosak, mert minden szótagot hangsúlyoznak.
Piszok Alfréd 2010.03.25. 22:27:12
A swiccerdüccs kimondottan vicces is tud lenni, ahogy keveri az államnyelveket, kedvencem a merci viel mal.
Ellenben a sok nyelvet beszélő német svájciak sokkal kevésbé barátságosak és barátkozók, mint az olasz és francia svájciak, és a nők sem olyan szépek mit a másik két területen. Nincs tökéletesség a földön.