HTML

Az én Svájcom

Svájcról egy magyar embernek három dolog jut eszébe: hegyek, bankkártya és Milka csoki. Az ország valóban hegyes, területének 60%-át az Alpok, 10%-át a Jura hegység uralja. A bankok befolyása pedig behálózza egész bolygónkat, hiszen a világ összes pénzének az 1/3-át itt őrzik. De jegyezzétek meg, a Milka csoki nem svájci, hanem osztrák, itt egyáltalán nem kapható, a főbérlőnk pedig megvetően nyilatkozik a Milkáról.

Friss topikok

  • Az én Svájcom: Sok elektromos kütyü és műszaki áru olcsóbb itt, mint otthon. (2012.12.17. 20:18) A flexibilis '13'' : 256 GB MacBook Air'
  • Az én Svájcom: Szia Mária! Sajnos, már nem emlékszem. (2012.10.16. 12:42) Mit eszik a svájci?
  • Az én Svájcom: @eyr750: Köszi! :-) (2012.09.26. 19:27) A csomag
  • eyr750: Talán azért nem kérdezte meg, mert intelligens ember ilyet nem kérdez-idegenektől... (2012.09.12. 17:45) Svájc szíve
  • Az én Svájcom: @mik64: Pedig nagyon praktikus lenne. (2012.08.20. 09:51) A kulcs

Linkblog

2011.04.07. 22:43 Az én Svájcom

Erdei séta

Sűrű erdők ölelik körbe Burgdorfot. Külön ajándék, hogy egyedül is csatangolhatok bennük, mert a környék biztonságos. Gyertek velem az egyik sétámra.

Az erdő szélén tűzrakóhely. Mellette üzenőtábla, nejlon-zacskóba tett cetlikkel és ceruzával. Ha egy család itt szeretne sütögetni, akkor időben le kell foglalni a helyet. Egy cetlire leírják, hogy ki, mikor, hány órára szeretné a tűzrakóhelyet „birtokolni”. Ja, még a név és telefonszám sem hiányzik a papírról.

 

Egy ismerős fut el mellettem. Ez a bácsi a szomszédságomban lakik.

 

A fatörzsek színei és erezetei modern festményekhez hasonlítanak.

 

Az erdő favágójából művészi hajlamok próbálnak kitörni.

 

Svájc már nem olyan tiszta, mint a régi szép időkben. De ebben a lekoszosodó állapotában is még mindig sokkal tisztább, mint Magyarország.

 

A svájci gazdák lelkiismeretesen gondoskodnak állataikról. Még az erdők is tele vannak madáretetőkkel. Bár az etetők különböző formájúak, színűek, (még kétszintes is van), de mindegyikről sugárzik, hogy szeretettel készítették őket.

 

Amikor a művilágból belépek a természetesbe, átalakulok. Életerőt, örömöt és tiszta gondolatokat kapok a természettől. Most különösen így van, hiszen minden a születésről és élni-akarásról szól. Ellentmondást nem tűrően, teljes támadásba lendült az élet, hogy a tél maradványait eltakarítsa és a még megmaradt holt területeket is elfoglalja. A fák tövénél sok apró, színes virág tör ki a föld sötétjéből és verekszi át magát a száraz avaron, hogy feljusson a napfényre. Fent, az ég és föld között, a csupasz ágak rengetegén, rügyek milliói feszülten várják, hogy kipattanhassanak. Nézem az élénk-zöldet, ahogy tempósan terjeszkedik és kíméletlenül eltünteti az aszott-barnát, hallgatom a madarak trilláját, beszívom az erdő friss, élet-szagú leheletét.

 

Kiszabadult a palackból az arab szellem, a cunamit ezreket ölt meg és ki tudja még hány embert tett tönkre, a nukleáris felhő elérte Európát, a világgazdaság (született hisztérika) egy újabb „idegösszeomlás” előtt áll … Én meg itt lépdelek, teljes békességben és örömben… és ekkor, fegyverropogás némítja el a tavaszi-zsongást. Megrándul a lelkem. Már megint lőgyakorlat van!

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://az-en-svajcom.blog.hu/api/trackback/id/tr432808385

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.