HTML

Az én Svájcom

Svájcról egy magyar embernek három dolog jut eszébe: hegyek, bankkártya és Milka csoki. Az ország valóban hegyes, területének 60%-át az Alpok, 10%-át a Jura hegység uralja. A bankok befolyása pedig behálózza egész bolygónkat, hiszen a világ összes pénzének az 1/3-át itt őrzik. De jegyezzétek meg, a Milka csoki nem svájci, hanem osztrák, itt egyáltalán nem kapható, a főbérlőnk pedig megvetően nyilatkozik a Milkáról.

Friss topikok

  • Az én Svájcom: Sok elektromos kütyü és műszaki áru olcsóbb itt, mint otthon. (2012.12.17. 20:18) A flexibilis '13'' : 256 GB MacBook Air'
  • Az én Svájcom: Szia Mária! Sajnos, már nem emlékszem. (2012.10.16. 12:42) Mit eszik a svájci?
  • Az én Svájcom: @eyr750: Köszi! :-) (2012.09.26. 19:27) A csomag
  • eyr750: Talán azért nem kérdezte meg, mert intelligens ember ilyet nem kérdez-idegenektől... (2012.09.12. 17:45) Svájc szíve
  • Az én Svájcom: @mik64: Pedig nagyon praktikus lenne. (2012.08.20. 09:51) A kulcs

Linkblog

2010.07.14. 20:15 Az én Svájcom

A legvonzóbb svájci város

’Bilanz’ nevű gazdasági magazin 2005 óta készít városértékelést oly módon, hogy 134 település 10.000 lakosát és egy ingatlan-tanácsadó céget kérdez ki. A kritériumok a következők: munkaerőpiac, életszínvonal, egészség, biztonság, szociális támogatás. Az összesítés alapján elmondható, hogy az utolsókból lesznek az elsők, azaz a ’Z’-vel kezdődő városok a nyerők. (Ez a „humor” a cikkből származik.) Zug város került az első helyre, maga mögé utasítva Zürichet és Lucernt. Bár Zürichben legfejlettebb a közlekedés, a képzés és oktatás, de ez mégsem volt elég neki a győzelemhez. Lucern a másik fajsúlyos „vetélytárs”, a turizmus és munkaerőpiac területén a legjobb.

A speciális célcsoportok véleménye szerint némileg módosul a sorrend. Családosoknak, jómódúaknak: Zug, nyugdíjasoknak: Lugano, Locarno, egyedülállóknak: Genf a csúcs-hely.

Zug neve a ’Fischzug’ (halfogás hálóval) szóból alakult ki. A város Zürichtől délre fekszik, a Zugi-tó északkeleti partján, a Zugi-hegy nyugati lankáin. Lakossága alig több 26 ezernél. A város neve 1242-ben jelenik meg először hivatalos okiratban.

Területén már i.e. 4000 körül is éltek. Első lakosai tóparti cölöpépítményeket, a rómaiak és az alemánok halottaikat hagyták hátra az utókor számára.  

A békés városkát nézve azt gondolná az ember, hogy itt mindig nyugalmas lehetett az élet, de kedvező fekvése miatt (Zürich-Gothard-Észak-Olaszország útvonal mentén fekszik) kivívta az aktuális hatalmak érdeklődését.

Zug 1352-ben lépett be a svájci államszövetségbe, de az 1400-as évek elejéig a Habsburgoknak fizette az adót, 1415-től pedig a német császár hatalma alatt állt.

A reformáció alatt katolikus maradt, ezért Zürich megtámadta. A küzdelemben Zürich maradt alul, és ezzel véget is ért a reformáció további terjedése.

Nemcsak kantonok, országok, de a természet is „beleszólt” néhányszor a város életébe. 1435. március 4-én 17 órakor egy szörnyű katasztrófa sújtotta Zugot. (Akkoriban 4-5 ezren lakták.) Az óváros legalsó utcája, (közvetlenül a Zugi-tó partján fekvő utca) ami az előkelő lakónegyed része volt, beszakadt a tóba. Hatvan ember halt meg, köztük az akkori tiszttartó és a város írnoka.

1887. július 5-én újabb katasztrófa történt. A rakparton végzett munkálatok miatt a tópart egy szakasza meglazult, majd leszakadt. 35 ház omlott a tóba, magával rántva 11 embert, 650 ember vált hajléktalanná.

A kisváros életét 2001. szeptember 27-én egy újabb trauma rázta meg. (Ezúttal nem a természet „büntette” a várost.) Egy rendőrnek álcázott fegyveres géppisztolyával lövöldözni kezdett Zug tartományi parlamentjén. Ekkor 14-en haltak meg.

Viszontagságos múltját maga mögött hagyva, 2010-re Svájc legszívesebben lakott városává nőtte ki magát ez a kevésbé ismert kisváros. Ki ne lenne kíváncsi a győztesre, aki híres-neves, gazdag városokat taszított le a dobogó legmagasabb fokáról.  

Egy kellemes nyári vasárnap látogattunk oda. Rendezett, üde, tiszta kisváros fogadott minket, csupán a mocskos kikötő rombolta szépségét. Szemét és olajfolt ringatózott a vízen.

A bájos óváros teljesen kihalt volt, csupán néhány turista rótta kikövezett utcáit. Egyetlen bolt, étterem, kávézó sem volt nyitva. (Ezek vasárnap nem akarnak pénzt keresni?) Viszont a rakparton zajlott az élet. Harmonika szó kíséretében ettek-ittak az emberek, hosszú sor kígyózott a  ’fagyis-házikó’ előtt. Mindenki mosolyogva, elégedetten sétált a tóparti sétányon, a padok bevonzották a szerelmespárokat, akik összebújva, meghitten merültek egymásba. A kicsi, tiszta ingyen strand megtelt a helybeliekkel, gyerekek fürödtek a hideg tóban, a hideg víztől irtózók inkább vízibicikliztek vagy csónakáztak. A pecázás hívei egy távolabbi mólon kitartóan vártak a „nagy fogásra”. A nyugalmat csak a feltűnően sok oldtimer méltóságteljes berregése törte meg. (Vagy autóbemutató volt, vagy a város „szegényei” vasárnap előveszik a kiglancolt öreg modelleket, hogy nosztalgiázzanak egy kicsit.)

Minden olyan kicsi, tündi-bündi, tipp-top, aranyos és gazdag. Lehet, hogy  emberbarátibb az adózás (?), de drága itt az élet! Ahol sok gazdag él, ott előbb-utóbb minden megdrágul.

 

A zugi indiaiak együtt "vasárnapolnak":

A búvárok búvárkodnak, a rendőrök spriccelnek, az emberek meg nézik az eseményt:

 

Anno:

 

 

 

2 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://az-en-svajcom.blog.hu/api/trackback/id/tr712152040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mr. Bingham 2010.08.01. 18:47:55

Vegre egy ertelmes svajci blog :)

Egy kissé ertelmetlenebb, genfi kozpontu svajci blog:
svajcinyomor.blog.hu/

Az én Svájcom · http://az-en-svajcom.blog.hu 2010.08.01. 21:00:19

@Mr. Bingham:
Köszi! :-)

Elolvastam irományodat Genfről...hááát... Meddig fokozódhat ez az őrület?!