Az én Svájcom

Romi anyává válásának hiteles története 2 részben.

18 éven felülieknek!

1.rész

Tudjátok, Romi a német szépség, a formás idomú kanca-bombázó, életének fordulópontjához ért. E. (a gazdája) szerint itt az idő, hogy Romi megismerje a lótársadalom hímjeit (bocsánat, egyelőre csak egy telivér hímet) és átélje az anyaság áldott állapotát.

Napok óta mondogatta nekem E., hogy szerinte Romi termékeny időszakban van. Nem tudom, miből állapította meg. (Lehet, hogy naptáron vezeti a ló ciklusát.) Hogy teljes bizonyosságot nyerjen, tegnap úgy döntött, elviszi Romit az állatorvoshoz és tapasztalatszerzés céljából engem is magával vitt. Mivel az állatorvos Bernben, egy hatalmas lócentrumban praktizál, elkerülhetetlen volt a lószállítás. Szegény pára! Amikor E. próbálta ráadni a lábvédőt, már tudta, hogy valami nem stimmel. Egyből elkezdett szarni. Alig tudtuk kituszkolni az udvarból és fölhúzni-vonni a lóutánfutóba. De a répa most is csodát tett. Nélküle biztos nem indultunk volna el. Mondanom sem kell, hogy ezen a néhány méteres úton a ló félelmei újra testet öltöttek lócitromok formájában. És persze a félelem eme következményei tovább termelődtek az utánfutóban is. De, a ló végre bent állt, jól körbebarikádozva, hogy ne ütődjön az utánfutó oldalához fékezéskor, kanyarodáskor.

Az út nem volt több 20 percnél. Egy hatalmas, volt katonai bázisra érkeztünk, ami régen a város szélén lehetett, de idővel körbeépítették. Közvetlenül mellette egy hatalmas, új szálloda, teljes panorámát biztosítva a lócentrumra. Biztos lórajongók szállnak meg itt. A bázison rengeteg épület áll egymás mellett katonás rendben, melyekben csak lovak laknak. Én mindig azt hittem hogy a ló egy nagyon szép állat, de itt meglepetten fedeztem föl, hogy vannak csúnya és nagyon csúnya lovak is. Volt két ló, akik egy körkörösen forgó szerkezetben ügettek körbe-körbe. Szegények, leszegett fejjel és szomorú tekintettel köröztek ki tudja már mióta. Addig nincs megállás, amíg valaki ki nem kapcsolja a szerkezetet. Aztán eszembe jutott, mi van akkor, ha elfelejtik kikapcsolni Meddig képes egy ló futni megállás nélkül?

Visszatérve Romira, természetesen nem akart kijönni az utánfutóból, de az erőszak és a répa újra győzött. Aztán az orvost keresve, tettünk egy kört az épületek között, majd végül oda mentünk, ahol legelőször voltunk. (Lehet, hogy csak bemelegítő séta volt?) A lónőgyógyászati rendelő nagy, hideg és szaros. Végre megérkezett a lónőgyógyász, aki szőke, kopaszodó, 30-as férfi, jobb fülében karika fülbevaló.(Karika fülbevaló kizárólag a jobb fülben, nagy divat itt, főleg a 30-as, 40-es pasiknál.) E. izgult, a ló is. Romit beterelték egy fülkébe, hogy ne tudjon elmenekülni. Az asszisztensnő (mert az is van), föltűzte a ló farkát. Na, gondoltam magamban, kíváncsi vagyok, a doki mit csinál kaka-védelmi ügyben. Mert ez a ló tuti biztos, hogy potyogtatni fog. Előre közlöm veletek, hogy erre is van megoldás, mégpedig nagyon egyszerű. A lódoki felhúzott a jobb karjára egy hosszú műanyagkesztyűt, ami a hónaljáig ért, és a végén lévő hurkot átvetette a fején. Nagyon okos megoldás! Minden eshetőség kizárva, hogy a kesztyű lecsússzon. Aztán egyszerűen benyúlt Romi seggébe és kiszedett belőle két maroknyi kakát, biztosítva magának néhány kaka-mentes percet. Gyorsan feldugta a kamerát, majdnem az egész karja eltűnt a lóban, (már azon sem lepődtem volna meg, ha az egész pasi eltűnik). Mindannyian a képernyőre meredtünk, a doki hümmögött én meg próbáltam értelmes képet vágni. Miután a lódoki kihúzta hosszú karját a lóból, az asszisztensnő lekezelte Romi farát, majd a doki újra benyúlt a lóba. Amikor kihúzta a kezét, a fény felé tartotta az ujjait és a váladék állaga alapján egyértelműen megállapította, hogy Romi tényleg termékeny időszakban van. Nem tudom, mennyibe került ez a megerősítés, de E. boldogan tapsikolt. Végül az asszisztensnő lemosta Romi szép hátsó felét és ezzel véget ért a lónőgyógyászati vizsgálat. A jó hírtől felbuzdulva vidáman lépkedtünk a kocsi felé. Még mielőtt betuszkoltuk volna a lovat az utánfutóba, Romi búcsúzásképpen még egy adagot pottyantott az udvarra egy kis munkát adva E.-nek.

Hazafelé E. próbálta elmondani nekem angolul (kisebb-nagyobb sikerrel, de a lényeget megértetem), miért félti Romit. Hát tudjátok meg ti emberek, hogy a ló férfiak általában agresszív, durva szeretők! Sok lóleányzó komolyan megsérül az aktus alatt. Most az egész család azért izgul, hogy Romi egy kedves, figyelmes, gyengéd partnert kapjon.

E. aznap már meg is szervezte a fedeztetést. Egy francia területen lévő istálló a helyszín, ahol Romi leány elveszti szüzességét. A ’minél több, annál biztosabb’ elv alapján, Romi 3 napot tölt ott. Remélem, nem egy kívül-belül összetört Romit látok majd viszont, hanem egy sugárzóan boldog ló-asszonyt. (Hát, igen….nagy a hímek hatalma!)